Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Széchenyi István vízgazdálkodási szemlélete

„Azért azonban, mert honi vizeink elrendezését általánosan véve, — mert hiszen kivételek itt is lehetnek, — egyenesen az illető részeknek vagy vállalkozóknak kívánom hagyni át, . . . azért nemcsak idegen nem vagyok attul, hogy a’ felállítandó közkincstár illyeseket előmozdítson, de éppen ellenkezőleg, illy- féle privát ’s vállalati ügyek gyámolításábul várom annak legüdvösb hatását; mert mint ma állnak a’ dolgok, bizony sem privátok sem vállalkozók nem fogják

— mint eddigelé sem tevék úgy ezentúl sem teendik

— a’ honi vízbajok orvoslását eszközleni nemzeti segély és kezesség nélkül... ’s ekképp szükséges, némi egyéb rendeletek mellett, bőséges hitellel, sőt még kész pénzbeli előlegzésekkel is ápolni és támogatni mind azon privátok és vállalkozók kézfogását ’s együttmunkálását, kik a’ honi vizek elrendezését bár kisebb bár nagyobb részben tervezik.”21

„Egyébiránt az ügy olly fontos, de egyszersmind olly igen szövevényes, hogy mielőtt minden habozás nélkül teljes határozottsággal arrul ítélni lehetne, mikép és mi módon volnának a’ magyar vízi bajak or- voslandók, előbb minden körülményt lehető legtisztábban kellene látni és ismerni; mert hogy mostani örök iszap ’s meg nem szűnő kiöntés közti létben nemzetünk többé nem maradhat, az előttem olly axióma, mellyet ha életbe nem léptetünk, hovahamarább, bizony nem igen fogunk dicsekhetni sem gyakorlati felfogásunk, sem hazafiúi lelkületűnk túláradozásá- val, ’s pedig: mivel rakonczátlan vizeink alatt roppant kincs rejlik, mellyet gyakorlati nemzet minden bizonnyal vajmi szaporán fogna megszabadítani bilin- cseitül, midőn saját magához igazán hű és hazafiság- gal nem csak színpadilag kérkedő vér egy pillanatig

20