Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Széchenyi István vízgazdálkodási szemlélete

nyebb hajót sem bír meg ... s hát a Dunárul mit mondjak, azon természeti nagy csatornárul, mely Ma­gyarország számára látszik alkotva lenni, ha regu- lázva volna . . ,”20 „A hon vizei korlátlan dühökben mindig öntsék el az ország legtermékenyebb vidékeit? ... ’s az örök posványok méreglehelő önkényök kínt és halált szül­jenek? — Severin bércei ’s Duna kőszirtjei mindig gátolják a’ világ egyéb lakosaival közlekedésünket?”2Í Vízgazdálkodási, vízszabályozási kérdésekben ki­alakult és következetesen alkalmazott alapelveit „Ma­gyarország kiváltságos lakosaihoz” címzett két, 1844- ben kelt írásában találjuk mintegy összefoglalva22 „az országos választmány elébe” terjesztendő, a legsürgő­sebb tennivalókra vonatkozó tíz javaslatában. Közü­lük négy egész terjedelmében vízügyi vonatkozású, mégpedig a II. Budapestnek árvíziül megóvása, ’s minden mó­dom kifejtése”112 IV. „Az aldunai munkák folytatása ’s tökéletes be­végzése”, V. A magyar tengerpartnak minden kitelhető mó- doni ápolása, és a’ lehető legkönnyebb ’s olcsóbb oda- juthatás eszközlése”, VIII. Mind azon vizek szabályozása, mellyek ho­nunkat dísztelenítik ’s mellyek privát társaságok által teljességgel el nem rendezhetők”. Ezek fedezésére I. „Legalább is két vagy három millióra rúgó min- digi kész cassa, vagy is inkább disponibilis pénz biz­tosítása közteherviseléssel.” 2 Széchenyi 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom