Mészáros Vince: Széchenyi és a magyar vízügyek (VÍZDOK, Budapest, 1979)

Harc a Tisza-szabályozás megkezdéséért

tak arra, hogy a rájuk származó előnyök arányában részt vállalnak a költségek fedezéséből és az esedékes pénzösszegeket pontosan befizetik a Társulat pénztárába. Rendkívül fontos — máig korszerű elvi állásfoglalást rögzít az okirat 7. pontja:

,,A Tiszavölgy szabályozásának fogalmába nemcsak a Tiszának, hanem a vele közvetett vagy közvetlen kapcsolatban levő folyók és általuk okozott mocsárok és kiöntések rendezését, korlátozását, illetőleg lecsa- polását, nemkülönben az gész tiszavölgyi vízszerkezetnek bárminémű hasznosítását is belefoglaljuk.”122

Az ismertetett elvi alapokon kidolgozott alapszabály kimondta:

„2. §. Tiszavölgyön vízszabályozási célokra alakult társulatok egy társulatba olvadnak össze, melynek neve: „Tiszavölgyi Társulat”; ez ezentúl egy és oszthatatlan.

2. §. A Társulat célja a Tiszavölgyet akkép szabályozni, hogy folyóink kiöntései a lehetőségig megszűnhessenek, mocsárai kiszáríttassanak; sőt vizei mindennemű hasznosítás által a mezőgazdaság és mennyiben a közállomány által továbbra is gyámo- lítatnék a kereskedés főeszközévé váljanak . . ,”3i2

A Társulat „Szerződvényét” és „Alapszabályait” Széchenyi azonnal bemutatta a nádornak és már február 18-án nagyon határozott hangú emlékirattal a király elé terjesztette:

„Magyarországon egy nagy magántársaság alakult, mely Felséged védelméért esengve a Tisza-vidék szabályozását tűzte ki célul, mint ahogy ez a Magyar Királyi Helytartótanács által beküldött és általam ezennel átnyújtott iratokból kiderül. . .

A kérdéses szabályozás előirányzott költségei 6 milliót tesznek ki. Ezzel szemben 2—3 millió hektár túlnyomórészt legjobb minőségű talajt nyernénk, úgy hogy a költségekhez képest a várható nyereség a legragyogóbb arányt mutatja ... a kormány . .. véleményem szerint habozás nélkül jelentse ki, hogy kölcsönözni óhajtja a szükséges 6 milliót” .. .m

90