Mészáros Vince: Széchenyi és a magyar vízügyek (VÍZDOK, Budapest, 1979)

Milyennek látta vízügyi helyzetünket?

MILYENNEK LÁTTA VÍZÜGYI HELYZETÜNKET?

Széchenyi István életműve, társadalmi, gazdasági, politikai eszméi, kezdeményezései, vállalkozásai rendkívül szerves, igen sokrétű és minden részletünkben szorosan összefonódó egységet képeztek. Párhuzamosan és egyforma intenzitással dolgozott a lóversenyek meghonosításán, az állattenyésztés fejlesztésén, az akadémiáért és az iparosodásért, a kaszinókért és az ösiség eltörléséért, a műszaki és gazdasági szakoktatásért, a társadalmi és a gazdasági élet fellendítéséért, a törvény előtti egyenlőségért és a mezőgazdaság korszerűsítéséért.

Kétségtelen azonban, hogy sokrétű tevékenysége közepette egyre nagyobb figyelmet fordított a közlekedés és a vízszabályozás problémáira.

Egyik nagy történelmi érdeme, hogy felismerte a vízszabályozás és a közlekedésfejlesztés szoros összefüggéseit a mezőgazdaság és az ipar fejlődésével, de mindenekelőtt a vízszabályozás alapvető jelentőségét a Duna-medence gazdasági fejlődése megindulásában.

Bár alig lehet munkásságának egyetlen oldalát a többitől elkülönítetten vizsgálni, mégis, amikor a következőkben elsősorban a hazai vízügyekkel, vízgazdálkodással kapcsolatos eszméire, terveire és útmutatásaira irányítjuk a figyelmet, azt reméljük, hogy ennek látószögében is egész életművére láthatunk. Annál is inkább, mert nem eszméinek, terveinek, tevékenységének elemzése, értékelése útján kívánunk járni, hanem a tényekre és az eseményekre való utalás mellett elsősorban Széchenyit kívánjuk idézni, azt kívánjuk bemutatni, amit ő látott, amit ő gondolt, javasolt és tett.