Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

1.3 A vízszállítás és vízkormányzás művei - 1.31 Földcsatornák

C = k . R1/6 (Manning),

F

R Zml a hidraulikus sugár, R = ——

K.

(F. nedvesített terUletEm^l),

(K nedvesített kerület [^mj ),

.......................... „ , azesésfml 1000 m hosszon

X a hidraulikus eses, I =--------------------------------------------A mederérdességi tényező értékét a 11. táblázat adja meg.

11. táblázat

A Bazin (jf*-) és Manning (k) féle mederérdességi tényező értékei

A meder jellemzése

r

k

Elfajult, benőtt földmeder

1, 75

25

Természetes meder, átlagos állapot

1,30

40

Szabályos földmeder, uj állapot

0,85

50

Jó terméskő burkolat

0,45

60

Sima meder

0, 16

80

Nagyon sima meder (cementsimítás)

0, 06

100

Az 1 m /s-nál nagyobb kiépítési vizhozamu földcsatornáknál a Strickler-Manning-féle érdességi tényező értékét 8-10 m^/s vízszállításig k = 45-nek, 8-10 /s-nál nagyobb vízszállítás esetén k = 50-nek célszerű felvenni. Itt természetesen feltételezzük, hogy a csatornákat rendszeresen tisztítják, gaztalanitják.

A szelvény kialakításakor a hullámvédelmet, valamint a parti részen a fenntartó, szállító, tisztító gépek közlekedését lehetővé kell tenni.

A csatornák hidraulikai méretezése többféle módon végezhető. Az egyes méretezési eljárások közül mindig azt célravezetőbb alkalmazni, amely a kívánt pontosság mellett a legkönnyebb és leggyorsabb. A tervezőnek a rendelkezésre álló eljárások — táblázatok, grafikonok, logarlécek, számitógép programok, stb. - közUl kell kiválasztani a megfelelőt.

A párolgási veszteség meghatározása az ismert párolgási számítások alapján végezhető. Hazai viszonyok között a napi párolgási veszteség érteke (kivételesen 10-20 mm is lehet) általában elhanyagolható. Nagyobb rendszerekre vonatkoztatva a párolgás százalékos értéke (S^, %) a főcsatorna veszteségekkel növelt vízhozamától függően a következő:

115