Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.2 A vízkivétel művei
áramköri! vízmérő óra, Woltmann-féle vízmérő, vagy más, gyakorlatilag jől bevált műszer. A Venturi cső által kialakított nyomáskülönbséget alkalmazzuk a gépek automatikus vezérlésénél is. Az átáramlő mennyiség függvényében a Venturi cső jellegének megfelelő nyomáskülönbség alakul ki. Ez a nyomáskülönbség a vizmennyiség-távadőban (hasonlóan, mint a mennyiségmérésnél) a megfelelő intenzitású villamos jellé alakul át. Ezek a jelek vezérlik a beállított vízmennyiségeknek megfelelő kapcsolási pontokban a szivattyúk motorkapcsolőit. A vezérlésnél — ugyanúgy, mint a vizmérésnél— fennáll a Venturi cső pontatlanságának hatása. Ezért a szivattyúk kapcsolási pontjait úgy kell megválasztani, hogy a pontatlanul mért zónába ne kerüljön vízmennyiségről vezérelt kapcsolás. Amennyiben az automatikus üzem megköveteli az e zónán belüli kapcsolásokat — ez az első és második harmadoló szivattyú ki-, bekapcsolására, esetleg még az első öntöző főszi- vattyu ki-, bekapcsolására is vonatkozik—, úgy az automatikus rendszer biztonságos üzeme érdekében ezeket a kapcsolásokat a rendszerben levő légüstről vett nyomástávadó által szolgáltatott nyomásimpulzusok által vezéreljük. Az automatikus vezérléssel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy hazánkban használt Venturi csövek és ANALCONT mennyiségtávadók — melyeket rendszereinkben feltételezünk - max. három szivattyú vezérlésére alkalmasak. Ezért a rendszerben alkalmazott mennyi ségtávadók számát mindig az automatikusan vezérelt szivattyúk száma határozza meg. Az általunk alkalmazott összes vízmérési és vezérlési elem — hazai gyártmány — a Gamma gyár ANALCONT rendszer elemei. A Venturi csövek mind a vizmérés, mind az automatikus vezérlés szempontjából különböző kapcsolásokra nyújtanak lehetőséget. Vizmérésnél az alábbi lehetőségek adódnak: 1. A nyomásközpont szivattyúi két gyüjtőcsőre dolgoznak, ezek egyesülnek és az egyesitett csőbe kerül beépítésre 1 db Venturi cső. Ebben azsetben— mint már korábban leírtuk — a vizmérés pontossága csak egy bizonyos Reynolds-számmal meghatározott vizmeny- nyiség felett kielégítő. A kisebb vízmennyiségek mérésére más módszert kell egyidejűleg alkalmazni. 2. A nyomásközpont szivattyúi két gyüjtőcsőre dolgoznak, ezekben vannak aVenturi csövek beépítve. Ebben az e setben az egyes Venturi csövekre ugyanaz vonatkozik mint az 1. pontban, azonban az 1 db gyüjtőcsövön átáramló vízmennyiség kb. fele a nyomásközpont összes vizszállitásának. Ennek következtében kisebb a gyüjtőcsövek átmérője és leszűkül a + 15 %-os pontatlansággal mérhető vízszállítási zóna. így tehát a két csőágban párhuzamosan mért vizmeny- nyiség pontossága nagyobb. Hátránya ennek a megoldásnak az, hogy a Venturi csövekhez csatlakozó mennyi ségtávadók által adott 76
