Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

1.4 Öntözőtelepek, öntözőberendezések - 1.42 Esőztető öntözés

1/155. ábra

retek adódnak, amelyek a mezőgazdasági tábla fogalmát kielégítik. A gyakorlatban leginkább az F/3 ill. F/4 osztást szoktuk alkalmazni. Az F/3 és F/4 terület kettéosztása azért szükséges, mert igy a felszínalatti csőhálózat költségében lényeges megtakarítás érhető el (1/156. ábra).

A tervezés következő lépéseként meghatározzuk azokat az üzemi egységeket, amelyek összhangban vannak a már kialakított táblákkal és amelyek a gazdaságos létesítést előmozdítják.

Az üzemi egységek meghatározásakor a mezőgazdasági alapadatokból és abból a meggondolásból kell kiindulni, hogy a szárnyvezetékek üzeme lehetőleg sablonos legyen, azaz a szárnyvezetékek a hozzájuk kapcsolt hid- ránsnak valamennyi állásán haladjanak végig és az intenzitást az előirt tartományon belül maradjon. A szórófejek kötését lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy azok egész számú többszöröse a tábla méretével összhangban legyen.

Az üzemi egységek meghatározására a következő példát mutatjuk be: Az alapadatok a következők:

Tg = 6 ill. 4, 5 nap

t =10 6/nap