Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.4 Öntözőtelepek, öntözőberendezések - 1.41 Felületi öntözés
Számpélda: Tömlő átmérő 200 mm, lyukak távolsága 1 m, lyukak átmérője 2, 75 cm. /-! = 0,60 . Q- = 1 l/s B = 4,26 . 10'6 A = 0, 40 k = ^-26' 10 'X= 1,06. 10'5 k, = 1, 13. 10’10 0,4U 2 Nyomásveszteség 50 db lyuk esetén: h =4,26. 10'6 . 1. 1 (42925+ 1,06. IO*5 . 23032 . 104 + sz + lf 13 ' 410------ . 16446 . 108 + 1, 13 . 10'10 . 47910 . 10?) = = 4. 26 . 10'6 (42925 + 2441 + 46 + 54) = = 4, 26 . 10'6 . 45466 = 0, 19 m. Tekintettel arra, hogy az első nyílásnál (vagyis a tömlő legvégénél) 0,40 m-es nyomás szükséges ahhoz, hogy az 1 l/s kijöjjön, és ha a terep a tömlő mentén vízszintes, akkor 0, 19 m a súrlódási veszteség, igy a lyukasztott tömlőszakasz elején 0, 59 m-es nyomás szükséges. A vizet a tömlőbe leginkább szivornyával veszik ki. A vízhozamot a szivornya átmérője és a tömlő kezdetének relativ magassága (a csatorna vizszinthez képest) határozza meg. A szivornyához kapcsolhatjuk közvetlenül a 200 mm átmérőjű tömlőt, vagy bővítő (átmeneti tömlőidom) segítségével először 300 mm átmérőjű viz vezetőtömlőt, majd szükitővel a lyukasztott tömlőt. A 200 mm átmérőjű, 6 m hosszú mübőrszivornya vízszállítása a viz- szintkülönbség függvényében: 50 m hosszú lyukasztott tömlő kezdőnyomás2 vízhozam jelleggörbéi 0 200 mm, 5, " cm /fm lyukasztás Ugyanaz az üzemelő tömlő a terepmélyedésekben sokkai nagyobb vízhozamot ad lyukanként, mint a magasabban fekvő gerincvonulatokon, igy az öntözött területen belül a megengedettnél nagyobb egyenlőtlenségek keletkeznek az öntözővíz eloszlásában Ennek kiküszöbölése legegyszerűbben úgy történhet, ha a nagyobb vizhozamu lyukakat előbb elzárják. A vizvezetésre általában 300 mm átmérőjű, a vizelosztásra pedig 200 mm átmérőjű tömlőt alkalmaznak. A vizeloszlásra (tehát öntözőtömlőnként) U^alkalmazhatunk^OOjnir^ bár annak beszerzési költsége nagyobb, mint a 0 200 mm-esé, de súrlódási vesztesége kisebb, vízszállítása nagyobb. 253
