Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.4 Öntözőtelepek, öntözőberendezések - 1.41 Felületi öntözés
Figyeljük meg, hogy pl. 100 m lyukasztott hossz esetén 0 150 mm 0 200 mm 0 300 mm tehát ha pl. y^ állandó, akkor az 0 150 mm-es tömlőnél 33-szoros, az 0 200 mm-es tömlőnél pedig 3, 7-szeres nyomást kell biztosítani a 0 300 mm-es tömlőhöz képest. Ezekből az értékekből is jól látható, hogy a na- gyobb átmérők alkalmazására kell törekedni. Az ábra adatai vízszintes terepre vonatkoznak. Lejtős területen a geodéziai magasságkülönbséget értelemszerűen figyelembe kell venni. A kezdeti nyomás (y^) és a vizszállitás (Q) közötti kapcsolat a tömlők fontos jelleggörbéit határozza meg. A kezdeti nyomás alsó határát az a feltétel szabja meg, hogy az egyes lyukak vízhozamainak az átlagtól való relativ eltérése ne haladja meg a + 20 %-ot. Ez azt jelenti, hogy vízszintes terepen különböző hosszúságú és lyukelrendezésü tömlők esetén 10 cm < y <25 cm. J e Az általában alkalmazott 0 200 mm ill. 0 300 mm-es tömlőknél a tömlőben tehát sehol sem lehet a nyomás 10 ill. 15 cm-nél kisebb. Ez a feltétel az üzemi tartomány alsó határát adja. Az üzemi tartomány felső határát két feltétel szabja meg: 1. A kezdeti nyomás ne legyen 1, 5 m-nél nagyobb, mert e fölött a lyukakon kifolyó viz sugárnak eróziós hatása van. (Az 1, 5 m-es érték középkötött talajokra vonatkozik.) 2. A tömlőben megengedett max. sebesség 3 m/s. Ennél a sebességnél már porlasztás indul meg. Az alsó és felső határ ismeretében körülhatárolhatók a lyukasztott tömlők üzemi tartományai. Az 1/87. ábra és 1/88. ábra a 200 ill. 300 mm átmérőjű, 25 és 50 m hosszúságú, 50, 75 és 100 cm-es lyuktávolságú (egy lyuk átmérője 27 mm, tehát területe 5, 7 cm^/ tömlők vízszállításának v áltozását mutatja a lyukasztott tömlőszakasz elején mért nyomás (y ) függvényében, vízszintes terepen. Az ábrák a nyomás alsó és felső határait is feltüntetik. 246
