Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.4 Öntözőtelepek, öntözőberendezések - 1.41 Felületi öntözés
mi változatokat, a különböző méretű és anyagú tömlők és szerelvények telepítésénél a munkatani és az üzemtant kérdéseket. Fejezetünkben csak a barázdás öntözéssel kapcsolatos számításokat és kísérleteket tárgyaljuk, a sávos csörgedeztető öntözésnek müanyagtörn- lők alkalmazásával történő megoldásával nem foglalkozunk. Természetesen a sávos öntözés is megoldható müanyagtömlőkkel, bár ilyen irányú számítások és gyakorlati tapasztalatok, továbbá a tervezéshez szükséges grafikonok még nem állanak rendelkezésünkre. Müanyagtömlőkkel az ideiglenes csatornákat helyettesítjük, szóba jöhet azonban állandó jellegű öntözőcsatornák helyettesítése is. Természetesen nagyobb (300-400 mm) átmérőjű tömlőkkel. Ezeket már nem célszerű áttelepíteni, hanem az egész öntözési idényben egy helyen kell hagyni. A tömlőszárnyak csatlakoztatásához ekkor megfelelő távolságonként acéllemezből készült keresztidomot vagy Y elágazást ajánlatos beiktatni. Az acéllemezből készülő idomok külső átmérője a tömlőátmérő 97%-a, hogy a tömlőket az idomra könnyen rá lehessen huzni. A tömlők fémidomhoz való kötése fémszalaggal (szoritóhevederrel) történhet. A fém idomdarabok alkalmazása tömlőszárnynál a nehézkesebb áttelepítésük miatt nem vált be. Könnyebben kezelhető a műanyagból levő Y elágazás. A mlianyagtömlőknek jelentős vízszállító szerepük is lehet olyan esetekben, amikor a vízkivételtől 1-2 km távolságra levő területekre kell öntözővizet vezetni, vagy 3-4 m magasságkülönbséget kell legyőzni. 1.4141 A tömlők súrlódási vesztesége és vízhozama A tömlős öntözést tervezőknek ismerni kell a különböző átmérőjű, lyukasztás nélküli és lyukakkal ellátott tömlők súrlódási veszteségét és viz- hozamadatait. Lyukasztás nélküli tömlők Ezek a víz vezetésére szolgálnak. Méretezésüknél figyelembe kell venni a) kis nyomásoknál a kör alaktól való eltérést, b) nagy nyomásoknál a tömlő nyúlásából adódó keresztmetszet-növekedést. Tömlőknél körkeresztmetszet elméletileg csak végtelen nagy nyomás hatására alakulhat ki, egyébként a szelvény lapult. Ha a keresztmetszet eltér a kör alaktól, a nem körkeresztmetszet hatását a nyomásveszteségre a körkeresztmetszetre vonatkozó nyomásveszteségnek egy tényezővel (fi) való szorzása révén vehetjük figyelembe. A fi értékét kiséíleti adatok alapján számítással határozták meg azzal a feltételezéssel, hogy ha az —érték (vagyis a nyomásnak és az 241
