Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.4 Öntözőtelepek, öntözőberendezések - 1.41 Felületi öntözés
szolgáltatandó vízhozam és az ahhoz szükséges nyomómagasság vagy viz- szintkülönbség. A tervezésnél ügyelni kell arra, hogy a héjcsatornák vonalvezetése sem helyszínrajzi lag, sem magasságilag ne akadályozza a mezőgazdasági tevékenységeket (nagyüzemi táblásitás, közlekedés, szállítás stb.). A héjcsatornák alkalmazása lehetővé teszi a korszerű vizszintszabá- lyoző, záró-, osztó- és mérőmütárgyak beépítését, s erre törekedni is kell. A héjcsatornás és tömlős öntözési eljárás alkalmazását a következő fejezetben ismertetjük. 1.414 MÜANYAGTÖMLŐS FELÜLETI ÖNTÖZÉS Az ideiglenes földcsatornás öntözésnél a viz az állandó és az ideiglenes csatornákon át jut az utolsőrendü vizvezető elemekbe (sávokba, barázdákba). Az állandó jellegű csatornákat csak egyszer kell megépíteni, s utána karbantartásukról kell gondoskodni, az ideiglenes jellegű csatornákat és az utolsórendü vizvezető elemeket viszont minden öntözési idény kezdetére újra és újra el kell készíteni. Ez a tény — figyelembe véve a világon mindenütt jelentkező munkaerőhiányt - igen megnehezíti az öntözést. Az ideiglenes csatornákból szi vor nyákkal, vagy a töltés átvágásával veszik ki a vizet. Ezek kezelése, áthelyezése, illetve az átvágások elkészítése és helyreállítása további munkaerőfelhasználást igényel. Olyan megoldásokat kell tehát keresni, melyek csökkentik a munkaerőigényt. Ennek a törekvésnek az eredménye az esőszerü öntözés rohamos fejlődése és a müanyagtöm- lős öntözés lehetőségeinek a vizsgálata is. A tömlős öntözés igényeinek megfelelő anyagú tömlők már jelenleg is állnak rendelkezésünkre, de a tömlők ára igen magas. A tömlős öntözés széles körű elterjesztése érdekében az egyik leglényegesebb feladat jő és olcsó tömlőanyag kikisérletezése, a tömlőgyártás technológiájának egysze- rüsitése és a hazai, nagyüzemi tömlőgyártás megoldása, s kedvezőbb töm- 1 őárak biztosítása. A tömlős öntözésnél számításba jöhet az a megoldás is, amikor a tömlőt végleg kilyukasztják és a folytonos üzemet a lyukak nyitásával és zárásával biztosítják. Ennek az a hátránya, hogy a lyukasztás gyengíti a tömlőt. A gyakorlatban inkább lyukasztás nélküli (vizvezető) és lyukasztott (öntöző) _tömlőket alkalmaznak egymáshoz kapcsolva. Hazánkban a müanyagtömlős öntözési mód nagyüzemi mértékben még alig terjedt el, csupán kutatóintézeteinkben foglalkoznak az elméleti és gyakorlati kérdések megoldásával, s a tömlős öntözés még csak kísérleti területeken folyik. A kísérlet célja az, hogy a nagyüzemi követelményeknek megfelelő, egyszerűen kezelhető, lehetőleg minden felületi öntözési változatnál egyöntetűen alkalmazható berendezés kialakításához kapjunk gyakorlati tapasztalatokat. Vizsgálták mind a szivattyú, mind a gravitációs iize240
