Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.4 Öntözőtelepek, öntözőberendezések - 1.41 Felületi öntözés
rek a miiszaki tervező részére megadják. Olyan öntözőtelepeket kell tervezni, amelynek csatornahálózata és egyéb berendezései a mezőgazdaság által az adott esetben kivánt követelményeket ki tudja elégíteni. Ha a mértékadó vízigényhez hozzáadjuk a veszteségeket, megkapjuk a mértékadó vízszükségletet. Csak a fő-, mellék-, osztó- és öntözőcsatornák ffiivárgási veszteségeit kell számítani, az ideiglenes csatornákét, osz- tóárkokét nem. Szivárgási veszteséget csak a földcsatornákban kell számítani, héj csatornákban és felszín alatti nyomócsövekben nem. A mértékadó vízszükségletek ismeretében méretezni kell az öntözőcsatornákat (héjcsatornákat, ill. felszínalatti nyomócsöveket) az ismert összefüggések, vagy csatornaméretező (csőméretező) táblázatok segítségével. Az öntözőtelep vízlevezető csatornáinak méretezését is el kell végezni. A csapadékból származó fölösleges felszíni vizek elvezetéséről gondoskodni kell. Az 1 óra időtartamú nagy hevességű esőből származó felszíni vizet 1 nap alatt kell elvezetni. A lefolyási tényező meghatározása szempontjából mértékadónak azt az esztendőt tekintjük, amikor a legkötöttebb talajú, legnagyobb felszíni lefolyást adó táblákat öntözik. Feltételezzük, hogy az öntözött terület 1/3 részén közvetlen az öntözés előtti állapot (<*j), 1/3 részén közvetlen az öntözés utáni állapot (c*^) és 1/3 részén az előző két állapot középértéke 2 a jellemző. A csatornák méretezését az így kapott értékre végezzük. Az öntöző és vízlevezető csatornák (héjcsatornák, nyomócsövek) méretezésén kívül el kell végezni egyes műtárgyakkal kapcsolatos számításokat is (pl. vízkivétel, csőátereszek, bujtatók, vízmérők hidraulikai méretezése), különös tekintettel a műtárgyak duzzasztó hatására. Az üzemelési terv a vízkivétel, vizszétosztás, vizmérés ill. vízadagolás, felesleges viz levezetése stb. gyakorlati végrehajtását adja meg. Feltünteti a különböző időszakokban szükséges munkaerőszükségletet és a gép (üzemanyag) szükségletet is. Utasítást ad esetleges vizkorlátozás esetére is. A termelési és üzemelési leírásban a tervezőirodák meg szokták adni a gazdaságossági vizsgálat eredményeit is (a termelési értéket, termésnövekedést, termelési többletráfordítást, beruházás összegét, értékcsökkenést és fenntartást) az évi tiszta hozamot és a megtérülési időt. Erre természetesen ezen rajz keretében nemkerülhet sor. 233
