Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.4 Öntözőtelepek, öntözőberendezések - 1.41 Felületi öntözés
A csatornákat (nyomócsöveket) helyszinrajzi és magassági értelemben kell megtervezni. A felszabadulás óta a mezőgazdaságban is nagymértékű átalakulás ment végbe. A korszerűtlen kisüzemi termelés helyett szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik, eltűntek a kis parcellák és kialakultak a nagy táblák, mivel a nagyüzemi gazdálkodás nagyméretű táblákat igényel. A felületi öntözéseinknél eddig 200-400 m széles, 600-800 m hosszú táblákat alakítottunk ki. A jövőben ennél még nagyobb méretű táblákat célszerű létesíteni. Ezt lehetővé teszi az a tény is, hogy a táblán belül már 150 l/s vizszállitőképességü ideiglenes csatornákat is tudunk készíteni (a KM-1400-as szovjet ideiglenes csatornanyitő ekével). A táblanagyság növelését a héjcsatornák és a csővezetékek, fóliatömlők alkalmazása is lehetővé teszi. A táblaméretek növelése érdekében földcsatornás öntözésnél megvalósítható a következő vízvezetési sorrend: táblaellátó állandó jellegű c sator- na, KM-1400-as ekével húzott ideiglenes csatorna (kb. 150 l/s vízszállítással), hazai gyártású ekével kihúzott ideiglenes csatorna (60-80 l/s vízszállítással), melyből a barázdákba, vagy a sávba jut a viz. Tekintettel arra, hogy a növényápolási é^ betakarítási munkák gépesítése megkívánja azt, hogy az ideiglenes csatornák által határolt kisebb táblarészek szabályos alakúak legyenek, azokat úgy kell terveznünk, hogy legalább oldalaik párhuzamosak legyenek. A gépek ugyanis nem járhatnak át az ideiglenes csatornákon. Az öntözőtelepek tervezésénél a táblabeosztás szoros velejárója az úthálózat kialakítása. Az üzemen belüli közlekedés minden irányú biztosítása érdekében nincs szükség a tábla minden oldalán útra, elegendő a tábla egyik hosszabb és egyik rövidebb oldala mentén, sőt adott esetben egy oldala mentén is (ahonnan a táblára be lehet járni). A tervezés módja az, hogy a kiszínezett helyszinrajzra helyezett pauzpapiron rajzoljuk meg a csatornákat a terepviszonyok, a táblásitási, vízmérési stb. szempontok figyelembevételével, utána a főcsatorna és az osztőcsatornák próbahossz-szelvényeit felrakva, az első elképzelés szerinti vonalvezetést javítjuk, a javított változatot, vagy más megoldású hálózat- tervet másik pauzra rajzoljuk. így 2-3 változatot kapunk. A vonalvezetési változatokat színes ceruzával dolgozzuk ki a pauzon (a meglevő öntözőcsatorna zöld, az általunk tervezett öntözőcsatornák piros, a vizlevezetőcsatornák kék színűek, az utak sárgák). A próbahossz-szelvényeket ceruzával dolgozzuk ki milliméterpapir- ra. A prőbahossz-szelvényeken a terepet fekete, a tervezett vizszint kék ceruzával rajzoljuk. Már a csatornák vonalvezetésénél gondolnunk kell arra, hogy az egyes helyeken vízmérőre lesz szükség. A csatornák magassági vonalvezetésénél ügyelni kell arra, hogy a vizszinteket a leggazdaságosabban válasszuk meg, vagyis meg legyen a 231
