Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.3 A vízszállítás és vízkormányzás művei - 1.34 Műtárgyak
A súrlódási veszteségek együtthatója: A 0, 02 + 0, 0018 /vd (Lang)-értéke általában 0, 020 - 0, 040 között változik,- ha az 1/d viszonyszám 5-30 közötti érték, A - 0, 024-gyel számol hatunk, pontosabb értékének figyelembevétele felesleges, mert a belépési és kilépési veszteség számításában sokkal nagyobb hibát követhetünk el. Az MSZ 15 202 szerint az érkező viz sebességének az elhanyagolásé val kell a duzzasztást számitani, tehát: v = 0. A szabvány szerint: 0 0095 ^ X = 0, 014 H------------- a súrlódási veszteségek együtthatója. Ö ntözőcsatornáknak terepmélyedésen (csatorna, vízfolyás stb.) való átvezetésére a csatornahidak szolgálnak. Szelvényük zárt vagy nyitott. A szerkezet alsó éle a keresztezett csatorna maximális szintje felett legalább 0, 5 m-el kell, hogy legyen. Természetesen vízfolyásoknál az alábbi értékek a mértékadóak: Q« [™3/J > 120 80-120 <80 h [ni] 1,0 0, 7 0,5 ahol Q ~ - a keresztezett vízfolyásban 100 évenként egyszer előforduló 0 vízhozam, h - a csatornahíd alsó éle és a vizfelszin közötti minimális különbség. A csatornahidon a balesetmentes gyalogközlekedést is biztosítani kell. Tervezés során különös gondot kell fordítani az egyes csatornahíd elemek közötti, vagy a csatornahíd és csatlakozó műtárgy, ill. terep (csatorna) közötti szivárgás megakadályozására. Építés során nem süllyedő állványzatot kell alkalmazni és az előirt szigetelési munkákat gondosan kell ellenőrizni. Biztosítani kell, hogy a csatornahidelemeket alátámasztó pillérek később se süllyedjenek káros mértékben. Öntözőcsatorna és csővezeték (csőhid) keresztezése során az elektromos vagy hírközlő kábelek, olaj-, gáz- és vízvezetékek tartószerkezete legalább 0, 8 m-rel legyen az öntözőcsatorna vizszine felett. Ha ezek a vezetékek a csatorna alatt húzódnak, akkor a csatorna fenékvonalát legalább 1, 0 m-rel magasabban kell vezetni. Parti aknát, tolózárat stb. az öntöző203
