Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

1.1 Előmunkálatok

közgazdasági és természeti adottságokkal rendelkeznek (un. felmérési tanulmány). Ezt követi az öntözőiizemek fejlesztési tervének elkészítése (un. öntözéses iizemfejlesztési terv).

A mezőgazdasági előmunkálatok az üzemi adottságok, természeti tényezők, talaj, talajvíz, domborzat figyelembevételével a műszaki tervezés részére lényegében az alábbi legfontosabb alapadatokat határozzák meg:- öntözendő terület elhelyezkedését, az öntözendő művelési ágakat és növényeket (termelési szerkezetet),- az öntözési módot,- a tervezett növényeknek a termelési időszakban fellépő vízigényét,- a műszaki létesítmények méretezéséhez mértékadó fajlagos vízhozamot (csucsvizigény 1/s/ha) az egy öntözés alkalmával kiadandó vízmennyiség (mm, m^/ha), az öntözési forduló és a napi üzemidő függvényében.- Műszaki előmunkálatok

Az előmunkálatok során az öntözésre berendezendő terület hidrológiai, geológiai, hidrogeológiai, talajmechanikai, geodéziai stb. feltárását kell elvégezni.

1.11 A növények öntözővizigénye

A növényi élet szempontjából a talajban levő nedvesség mennyisége az egyik döntő tényező. E mennyiségnek a hézagtérfogat százalékában kifejezett legkedvezőbb értéke a növény statikai vízigénye (1. táblázat). Hason-' lóan jellemző érték az 1 kg-nyi szárazanyag előállításához szükséges viz mennyisége, a növény transzspirációs együtthatója (2, táblázat). Azt az ábrát vagy adatsort, ami a transzspirációs együttható időbeni változását tünteti fel, dinamikai vízigénynek nevezzük. A transzspiráció és a növényekkel fedett talaj párolgása együtt a növények vízigénye (evapotranszspiráciő- ja). Az öntözővizigény az a vízmennyiség, amelyet a növényzet optimális termésének kialakításához a talajból, az öntözés nélkül nyerhető viz meny- nyiségén felül igényel.

11