Mentsik Győző: Út- és vasútépítés. Útépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
5. Hossz-szelvény tervezése
t Autópályaszakasz Egyenes Körives Átmenetiives szakaszok hosszaránya % 3. M3 Budapest-Gödöllő 4. Ml Tatabánya-Győr 1. M 7 Bpest Székesfehérvár 2. M 7 Székesfehérvár-Siófok 40% 12% 32% 5% 30% 54% 16% 37% 30% 34% 52% 58% Megjegyezhető, hogy az M 7 autópálya 1. szakaszánál a viszonylag nagy (40%) egyenesarány főleg a völgy átmenetek miatt alakult ki, a 2. szakasz vonalvezetése sokkal előnyösebb térbeli hatású. Az M 3 első szakaszánál az egyeneseket a Budapest felé lejtő terep kivánta meg, ezért indokoltak, de hosszú homorú lekerekitésekbe helyezve, merevségüket feloldották. Az M 1 autópályavonal Tatabánya-Győr között állandóan hullámzó dombos vidéken fut, nagyvonalú infelxiós ellenivek hosszú sorozatával, jó összehangolással és kedvező távlati képpel. Az ut perspektiv képe a rendelkezésre álló tervezési adatokból (helyszinrajz, hossz-szelvény, keresztszelvény) ábrázoló geometria módszerével megszerkeszthető. A korszerű uj áttervezéseinknél ezeket az optikai vizsgálatokat nem nélkülözhetjük, és még a tervezés stádiumában kellő hitelességű perspektiv képeket készítünk. A nagyfontosságu autópálya tervezéseinknél, ahol különösen fontos a tájba illesztés, a folyamatos megnyugtató vonalvezetés, kép sorozatokkal vizsgálják meg azt, hogy tűnik fel a gépkocsi vezetőjének és utasainak látómezejében az ut vonalvezetése, műtárgyai és a környező táj. Ezt ma már elektronikus számitó és rajzoló géppel készítik el. Ilyen sorozatot mutat be az 51-54. ábra, ahol az autópálya felett épitendő műtárgy optikai hatásait vizsgálták meg az autópálya mindkét irányából. Mivel nem kis költséggel (50-70 Mill. Ft Am!) épül egy uj autópálya, nem lehet közömbös a forgalom-biztonsági és esztétikai követelményeket legjobban kielégítő vízszintes és magassági vonalvezetés megkeresése. Szükség esetén még a tervezési stádiumban a vonalvezetést a perspektiv-képek kiértékelése alapján módosítani kell. 69 /