Mentsik Győző: Út- és vasútépítés. Útépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
7. Építési terv
Mivel a legutóbbi időig az utak egyenes szakaszait tetőszelvénnyel alakították ki, az ezzel kapcsolatos tulemelés-tervezést is ismertetjük. Az egyenes szakasz szelvényéből mindig pálya tengely körüli forgatással tervezzük az átmenetet a szükséges tulemelésbe, vagy ellenkező értelmű egyoldali esésbe (lásd 129. o. A mintakeresztszelvények geometriai kialakítása). A használatos jelölések a következők: Tml b = a főburkolat szélessége L d = a burkolat oldalesése egyenesben q = a burkolat oldalesése ívben, tulemelésben T = az oldalesés átmeneti szakasz hossza [m] m = a burkolatszélek mozgásának magassági értékei TmJ e = emelkedő burkolatszél relativ esése az uttengelyemelkedé- r séhez viszonyítva A d^^ burkolat oldalesését a burkolat felületétől függően az OKTSz tartalmazza lásd 129. old. [%] A qL tulemelés értékét a vízszintes körív sugarától függően az OKTSz írja elő. Lásd 130. old. A burkolatszél egyenes vonallal emelkedik ill. esik a kívánt tulemelésbe. A megengedett maximális emelkedése vagy lejtése a pályaszinthez viszonyítva a tervezési sebesség függvényében az alábbi táblázatban található: Tervezési sebesség [km/h] e £%] r 120 - 150 0,3 80 - 100 0, 5 50 - 60 1,0 30 - 40 1,5 Közutnál a kifutási szakasz (oldalesés-átmeneti szakasz) nem szükségszerűen azonos hosszúságú az átmenetiiwel, s nem is esnek teljesen egybe. Külön kell megállapítani az átmenetiiv L hosszúságát, s más szempontok szerint állapítjuk meg a tulemelés-átmeneti szakasz T hosszúságát. A tulemelés átmeneti szakaszon az építési hossz-szelvényben szükség szerint a külső burkolatszél magasságait (pl. 10 m-ként) számítjuk, és a tulemelés átmeneti szakasz külön is nagyított magassági léptékű betét hossz-szelvény ét is meg kell adnunk. Ennek számítása a következők alapján végezhető el: 186
