Mentsik Győző: Út- és vasútépítés. Útépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

7. Építési terv

adott, a végpontra az uj tervezés miatt uj szelvényszám adódik. Ebben az uj szelvény számú végpontban viszont tartani kell az átvett korábbi végpontszelvényhez tartozó pályaszintet. Az eredeti hossz tehát megvál­tozott. Mivel feltétlenül ragaszkodunk ahhoz, hogy az emelkedési viszo­nyokat továbbra is 0,1%-ra kereken kell megtervezni igy nem csatla­kozhatunk a végpontban az előirt pályaszint magassághoz, értékét záró­jelben tüntetjük fel. A = + 5 cm-es eltérés megengedett. A tényleges pályaszint értéke írandó fel. Az eltérés is feltüntetendő! (pl. A = + 4,0 cm). Ha a próba hossz-szelvény az itt megkövetelt tartalmi és formai előírásoknak megfelel, akkor a próba helyszinrajz és próba hossz-szel­vény kiértékelése alapján, a módosítások végrehajtása után megtartható és fejleszthető ki belőle az építési részletes hossz-szelvény. 7.23 Pálvaszintlekerekités számítása az építési tervben Az építési terven a lekerekitőiv geodéziai magasságait részlete­sen, 10-20-25 m-ként meg kell adni. Erre a feladatra a parabola mód­szer nehézkes, azért helyette ilyenkor az esésváltoztató módszert alkal­mazzuk, sokszöggel helyettesítve a körivet. Az építési terv hossz-szel­vényében a pályaszintmagasságokat 10-15-20 m-ként, tehát stirtin, kell megadni a földmunka és burkolatépítés kivitelezés részére. Ez az un. esésváltoztató módszer, alkalmazásával történik, amellyel az egymástól 10-15-20 m távolságokban levő pályászintpontok magasságait hosszú ivek esetén is könnyen lehet számítani. Az alapgondolat a 125. ábrán látható egy példa keretében. A leke­rekitőiv teljes hosszát n darab a hosszúságú (pl. 10 m-es) alaphosz- szakra bontjuk, és az emelkedő ill. esés értékét minden alaphossz után megváltoztatjuk egy, a sugártól (R) és alaphossztól (a) függő ej° ál­landó százalékváltozással (pl. ábrán 0,2%-kal. Ekkor a 122. ábra sze­rint az alaphosszhatárokon az illető i-edik szakaszra eső pályaszint- magasságváltozást számíthatjuk: % a . e. mi = 100 ahol e% az i-edik szakasz emelkedője ill. esése, melyet a hossz­szelvény fejlécében fel is tüntetünk. Ismerve a lekerekitőiv eleje pont helyét és magasságát, a pályaszintmagasság könnyen számítható. A lekerekitőiv végén igy pontosan be kell futnunk az iv vége pont előre ismert M^7 magasságába, illetve lekerekitést követő pályaszakasz 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom