Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
3. Víztisztítás, vízkezelés
3. Víztisztítás, vízkezelés vs a szemcse ülepedési sebessége v0 a mértékadó szemcse ülepedési sebessége Az ábrán látható, hogy a folyadék felszínéről az iszaprétegig történő süllyedésekor a részecskének ho úthosszát kell az iszapzónáig megtennie. Ha a mértékadó szemcse ülepedési sebessége vo, akkor az ülepedés ideje az alábbi: v0 Ez megegyezik azzal az idővel, amely alatt a medence teljes víztérfogata kicserélődik: V to = Q (3.2.3.-15) ahol V a víz térfogata m3-ben Q a víz térfogatárama m’/s-ban A fenti két egyenletből vo=Í ahol (3.2.3.- 16) v0 a felületi terhelés m/s-ban A a medence szabad felülete m2-ben Az ülepítő felületét úgy kell megválasztani, hogy a felületi terhelés 75-80%-a legyen a mértékadó szemcseülepedési sebességének. 3.2.3.3 Ülepítők, homokfogók fajtái Az ülepítők a víz átfolyásának iránya szerint lehetnek vízszintes és függőleges átfolyá- súak. A vízszintes átfolyásúak között ismerünk homokfogóként használt gúlás fenék kiképzésűt (lásd 3.2.3. - 3. ábra) Ennek feladata a 0,02 mm feletti homokszemcsék eltávolítása. Itt a gúlák oldalfalai 60°- os szöget zárnak be a vízszintessel. Ez a hajlásszög biztosítja az iszap külső beavatkozás nélküli lecsúszását. A gúlákban összegyűlt iszapot gravitációsan vagy mamutszivattyúval távolítják el. A víz vízszintes irányú sebessége 0,01-0,05 m/s, míg felületi terhelése 0,8 mm/s. Ilyen műtárgyat alkalmaztak 1985-ig a Fővárosi Vízművek Felszíni Víztisztítóművében a derítők előtt. A homokfogók között használatos az a fekvő berendezés, amelyet 20- 30°-os lejtésű zárt acéltartályból alakítanak ki. A készülék működését a 3.2.3. - 4. ábrán szemléltetjük. 3.2.3. - 3. ábra Vízszintes átfolyású, gúlás fenekű homokfogó 95
