Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
3. Víztisztítás, vízkezelés
3. Víztisztítás, vízkezelés 3.1.2 Víztoxikológiai vizsgálatok 3.1.2.1 Alkalmazása A víztoxikológiai tesztmódszerek alkalmasak a víz mérgezőképességét okozó ismeretlen vagy kémiai eljárással nem azonosítható anyagok, termékek mérgezőképességének meghatározására. Ismert összetételű anyagok toxicitását is víztoxikológiai tesztvizsgálattal határozzák meg. A mérgezőképességet ökotoxikológiai teszttel vizsgálják. Közvetlenül mérgező, akut hatások megállapítására rövid lejáratú (6-96 órás) tesztmódszerek vagy gyorsmódszerek alkalmasak. Krónikus hatások kis dózisokkal folyamatosan dolgozó, hosszantartó (általában 25-30 napos, kivételesen 200 napos) eljárásokkal vizsgálhatók. Víztoxikológiai fogalmak A vizsgálatok elvégzésénél és az eredmények megadásánál az alábbi fogalmakat használják: • Ártalmatlan koncentráció az a legnagyobb töménység, amely adott kísérleti körülmények között, illetve idő alatt még semmilyen károsodást nem okoz a kísérleti élőlényekben. • Kritikus koncentráció az a töménység, amelynél az élőlények károsodásának első jelei jelentkeznek. • Közepes letális koncentráció (LC,0) az a töménység, amelynél meghatározott időn belül az élőlények fele elpusztul. • Közepes tűréshatárú (TLm) az a koncentráció, amelynél a meghatározott időn belül 50% gátlás jelentkezik. • A biztonsági koncentráció a mérgező anyagnak az a töménysége, amely a teszt élőlényeket még éppen nem károsítja. A halált okozó (letális) koncentrációnál (LC) az életközegben már az összes teszt élőlény elpusztul. 3.1.2.2 Mintavétel A mintát tisztára mosott, sok esetben sterilizált, a vizsgálati vízzel legalább kétszer kiöblített üvegedénybe kell venni, állandó hőmérsékleten kell szállítani. Tárolni 0-4°C hőmérséklet között kell, ennek ideje maximálisan 12 óra lehet. 3.1.2.3 Vizsgálat A vizsgálathoz a mintából hígítási sort készítenek üledék- és mérgezőanyag-mentes vízzel, amelyet használat előtt felforralnak, majd utána megszűrnek. Erre a célra ionmentes víz is megfelel. A mérési eredmények értékelésénél [3-38] az eredményeket egyszer logaritmikus mm-papiron ábrázoljuk, és az 50% pusztuláshoz tartozó értéket a független változó tengelyére levetítve megkapjuk a TLm értékét, (lásd 3.1.— 1. ábra) A vizsgálat, lehet dinamikus vagy statikus. A dinamikus vizsgálatnál a vizsgálati élőlényeket folyamatosan cserélődő vizsgálati vízzel hozzák kapcsolatba. Statikus tesztet 74
