Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
8. A vízellátási rendszer üzemirányítása
8. A vízellátási rendszer üzemirányítása Amikor a távadót felszerelik, a csatlakozó csonkja tengerszint feletti magassága rögzített lesz, és ez a geodéziai adat a skálavégérték mellett a mérőkör második legfontosabb paramétere, mert a felszerelési szint [mBf = m Balti felett] és a mért nyomásmagasság összege lesz az abszolút nyomásmagasság. A vonatkozási szinttel kiegészített nyomásérték teszi lehetővé a nyomásfelület, ill. ennek metszetét, a nyomásvonal megrajzolását. A nyomásfelület és a nyomásvonal ismerete sok üzemtani anomália megválaszolásában segít. Ha egy gépházban több nyomástávadó üzemel, érdemes azokat egy szintre szerelni, így nem kell különféle szintezési adatokat nyilvántartani. Nagyon fontos, hogy a helyszínen ki legyen írva a mérőköri azonosító és a hozzá tartozó főbb paraméterek is. A távadó villamos oldalon valamilyen áramkör eleme. Az áramkört a mérőkör különféle hasznosításai is terhelik, pl. az irányítópulton a helyi kijelzés vagy a távmérés. Az 5 mA-es távadók 100-200 ohm-mai, míg a 20 mA-es áram végértékűek 500-600 ohm-mai terhelhetők. A távmérés lezáró ellenállása általában 20 mA esetén 100 ohm, ami 2 V-s bementő A/D átalakítót feltételez. A méréseket fogadó kártyán az A/D (analóg/digitál) átalakító az az eszköz, amely már a számítógép által is értelmezhető digitális jelet állítja elő. 8.6.2.3 Térfogatárammérés A vízmű-technológiában igen fontos a csőben áramló víz térfogatáramának a meghatározása. Sokféle mérési módszer ismeretes, de ezek közül csak néhány terjedt el. A gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából csak ezekkel foglakozunk. Kis áramok mérésére vízmérőt, a nagyobbakhoz szükítőelemes módszereket (könyökmérés, mérőperem, Venturi-cső), újabban indukciós és ultrahangos mérőket használunk. A térfogatáram adott időtartam alatt, meghatározott keresztmetszeten átáramló térfogat. A m3/s ill. m Vh mértékegységeket használjuk. Ha ismerjük az áramló közeg v sebességét (többnyire ennek megmérésére szorítkozunk) és azt megszorozzuk az A átá- ramlási keresztmetszettel, kapjuk a Q térfogatáramot: Q = Av (8.6.-3) Ilyenkor mindig feltételezzük a teltszelvényü áramlást és sebesség a egyenletes eloszlását. A térfogatáram-mérés ezért mindig nagyon érzékeny a mérési szakaszon kialakuló áramképre. Vízmérők Elszámoló mérőként elsősorban a fogyasztók által felhasznált víz mennyiségének mérésére használjuk. A vízmérő mechanikus szerkezet, amelynek mozgását az áramló víz idézi elő. Turbinakereke lehet egyszerű vízkerék vagy Woltman-számy. Az előbbit kisméretű, az utóbbit nagyméretű vízórákban találjuk meg. Az áramló víz impulzusereje segítségével forgatja a mérőelemet, amelynek fordulatszáma arányos az átlagsebességgel. A mechanikai súrlódás és a mérőmű mozgatásából adódó fékezőhatás miatt a kerék kissé lemarad az átlagsebességhez képest, ezért különleges csapágyazást kell használni. A mérés pontosságát befolyásolja a közeg viszkozitása és fajsúlya. Víz esetében ez nem okoz zavart. A turbinakerék összes fordulatát - amely az átfolyt térfogattal arányos 716
