Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)

Máttyus Sándor (1897–1984)

Máttyus Sándor

• a Békásmegyeri régi gépház létesítése;

• a Budaújlaki gépház rekonstrukciója:

• a kettős szintű medencék és közöttük szivattyúzás elvének kidolgozása és első megvalósítása Kőbányán;

• a Kelenhegyi úti sziklába vájt medencék létesítése;

• a Margit-szigeti új kutak és bújtatok megépítése;

• a Radnóti utcai földalatti gépház létesítése;

• a csáposkutak építéséhez a csápkihajtás gépi berendezéseinek megtervezése és megvalósítása;

• az új osztottházas csapózárak megtervezése és bevezetése;

• vízmüves tevékenysége közben a Fővárosi Közmunkatanács megbízásából kidolgozta a Dagály fürdő vízkeverő rendszerét.

A Vízműveknél a víztermelő ágazat vezetője, majd műszaki igazgatói kinevezést kap. Igen szigorú fegyelmet tartott. Ennek is köszönhető, hogy a vízellátás Budapest ostroma közben is a lehetőségek határán belül mindig megoldott volt, a háborút követően pedig igen rövid idő alatt teljesen helyreállt.

1954- ben súlyos vesegyulladásban szenved. Betegsége miatt nyugdíjba vonul. Gyógyulását követően fellendül szakirodalmi tevékenysége. Számos cikket és könyvet ír.

1940-ben megjelent a Fővárosi Vízmüvek kiadásában a „Vízművek üzemi problémái'” című könyv, amit a Magyar Mérnök és Építész Egylet Kajlinger-emlékéremmel tüntet ki.

1948-ban a svájci Technische Rundschau folyóirat közli hozzászólását Egli cikkéhez, amelyben a békásmegyeri szivattyúk gyártási tapasztalatai alapján az elsők között hívja fel a figyelmet a szivattyú lapátcsatorna kicsiszolásával elérhető hatásfokjavulásra. A hatásfokjavítás fontossága miatt ugyanis már 1932-ben az ő javaslatára speciális pályázattal inspirálták a szivattyúbeszállítókat. A Worthington gyár magyarországi vezérképviselője, Zimmer Tódor mérnök az angliai tapasztalatokat hasznosítva ezért kicsiszoltatta a gépek járókerekeit és meglepő hatásfokjavulást ért el, messze meghaladva a garantált hatásfokot. E cikk nyomán Rütschi svájci szivattyúgyáros, az európai szivattyúszabványosítási bizottság elnöke levelezni kezd vele és összebarátkoznak.

1948-53 között három tanfolyamot tart a Mérnöki Továbbképző Intézet rendezésében, amit jegyzetben is kiadnak. Ezt a Pattantyús A. Géza egyetemi tanárral kialakult barátságának köszönheti. Később e barátság kölcsönös családi látogatásokká mélyül. Máttyus rajongott a komoly zenéért és nagy lemezgyűjteménye volt, Pattantyús szintén nagy zeneértő és művelő volt.

1947-ben a Duna-Tisza völgyi Armentesítő Társulat által kiírt Sajó Elemér-pályázatot nyeri meg az öntözővíz mérésére benyújtott pályamunkájával. A BME Vízgépek Tanszékén megalakuló MTA kutatócsoport e pályamunka nyomán kezdi meg kutatásait, ahol a szivattyú-járókerék előrehatást, mintegy 10 évvel megelőzve a nemzetközi irodalmat, kimutatják.

1955- 60 között a Budapesti Műszaki Egyetemen meghívott előadóként adja elő a Vízelellátás című tárgyat több tagozaton. Mivel előtte ilyen tárgyat nem adott elő senki, jegyzetének ábrái a hazai szakirodalom forrásanyagává válnak.

15