Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
3. Víztisztítás, vízkezelés
3. Víztisztítás, vízkezelés dási időnek (t) és a behatás végén kimutatható szabad klór koncentrációnak (C) a szorzata döntően befolyásolja. A C • t szorzat értékét [3 - 62] Salmonellákra 15 min-mg/1 felettinek, Brucellára 9-30 közöttinek, Faecal coliformra pedig 6-30 közöttinek, míg a klórral elpusztítható vírusoknál (pl. polivirus, hepatitis stb.) 10-60 közöttinek találták. Felszíni vizeknél, amelyek szervesanyagokkal (pl. huminsavak, fulvin savak, elhalt sejtanyagok, élő szervezetek anyagcseretermékei stb.) erősen szennyezettek, a klórral történő fertőtlenítés során az egészségre káros ún. trihalometán (THM) vegyületek (pl. kloroform, BrCl2CH stb.) keletkezhetnek. Ezek mennyisége függ a vízben jelenlévő szerves anyagok fajtáitól, azok mennyiségétől, a behatási időtől, az adagolt klór mennyiségétől, a víz pH-jától. Magas, 7 feletti pH, nagy szervesanyag-tartalom és hosszú tartózkodási idő elősegíti a kloroform képződését. A fertőtlenítés során keletkező kloroform mennyiségét a kloroformmá történő átalakulásra hajlamos szerves vegyületek, az ún. perkurzorok előzetes eltávolításával (pl. mikroszűrés, derítés során stb.), a szükséges klórmennyiségnek kisebb részletekben történő többszöri beadagolásával, a pH 7 alatt tartásával, por alakú vagy granulált aktívszén alkalmazásával lehet csökkenteni. 3.2.53.3 A klórgáz tárolása, szállítása A klórgázt cseppfolyós állapotban 50 kg-os palackokban vagy 1000 kg hasznos befogadóképességű acélhordókban szállítják. A 6,6 bar nyomáson lévő cseppfolyós klór felett a hordókban és palackokban az összes tárolótér 20%-nak megfelelő részben gáz halmaz- állapotú fázis van jelen. A folyadéktér felett elhelyezkedő, és azzal kölcsönhatásban levő gáz nyomása nagymértékben függ a hőmérséklettől: 20 °C-on 6,6 bar, 40 °C-on 20 bar. A hordókat, palackokat napsugárzástól védett, természetes vagy mesterséges szellőzésű különálló épületben tárolják, ahol a hőmérséklet nem emelkedik 40 °C fölé és nem csökken fagypont alá. A hordókat villástargoncával mozgatják. 3.2.53.4 Klóradagolók A klór a fertőtlenítendő vízhez klóros vízként (indirekt) vagy gázalakban (direkt) adagolható. A direkt adagolásnál, amelyet csak nagyteljesítményű berendezéseknél alkalmaznak, a klórgázt buborékok formájában juttatják be a fertőtlenítendő vízbe. Ennek a berendezésnek az az előnye, hogy nem kell keverő víz, a bekeverés egyszerű, a klór jobb hatásfokkal fertőtlenít. Az indirekt adagolóberendezéseknél a klór mennyiségét a nyomáscsökkentő reduktor vagy szelep után mérik differenciál-manométerrel, fotométerrel vagy buborékmérővel. A klórgáz mennyisége tűszeleppel szabályozható. A folyamatosan mért klórgázhoz külön keverőedényben vagy injektorban vizet kevernek és ezt a klóros vizet keverik a fertőtlenítendő vízbe. A beadagolás injektorral, adagolószivattyúval vagy gravitációsan történik. A beadagolás után turbulens áramlással biztosítani kell az egyenletes elkeveredést. A turbulens áramlást számylapátos keverővei, szivattyúval, csővezetékben, pedig keverőtárcsával vagy bekeverő fejjel tudják biztosítani. Az indirekt klóradagolónál szükséges keverővíz mennyisége [3 - 26] az alábbi összefüggéssel számítható: 110
