Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)

2. A földmű és a part biztosítása növényzettel. A mérnöki biológia

2.27. ábra. Rőzsetutaj 1 terméskő (20 — 40 kp súlyú); 2 hevederekkel és dróttal összefogott tutaj; 3 támasztórúd; 4 kötél; 5 karó 0 5 — i cm 2.28. ábra. Fekvő védelmi művek a hullámverés ellen a nád-vagy rőzsekolbászok; b rizsszalmaterítés; c ferde nádkévés védelem; d kombinált rőzseterítés; 1 lekarózott nád- vagy rőzsekolbász 0 25 — 35 cm; 2 lekarózott rizsszalma 10 — 20 cm; 3 leszorítóléc, 6 cm; 4 kőszórás; 5 nád­hengerek; 6 földfeltöltés; 7 leszorítókaró 0 8 cm; 8 rőzseterítés, 20 cm 2.29. ábra. Rőzseborítás 1 tömörített 18 cm vastag szalmaréteg; 2 tömörített 8 cm vastag rőzseréteg; 3 a karók hasítékában fekvő vesszőgúzs; 4 hevederfa 0 12 cm; 5 0 8 cm, 1,50 — 2,50 m hosszú karók 2.30. ábra. Szalmaborítás 1 — 10 cm leszorított szalma; 2 — 1,00x5,00 m-es léckeret; 3 0 20 cm-es 1,50 m hosszú horgaskaró ban elhasított fenyőoszlop, amelyet 0,5 m-enként átfúrnak, és amelybe 0,4 m hosszú 2-3 cm-es átmérőjű fafogakat ver­nek. Az így elkészített gerendát vízre kell fektetni, és vele a pallóverést a part felé kell szorítani, majd kötéllel 5,0 m távolságra a parttól ki kell kötni. Az úszó rőzsehengert a leerősítőkaróval együtt a vízállás­változáshoz igazodva lejjebb, vagy feljebb kell helyezni. Igen erős hullámverés ellen rőzsetutajjal védekezünk. A rőzsetutaj hevederekkel és kötöződróttal összeerősített rő- zsehengerekből készül, és kötél segítségével a földműbe vert karóhoz erősítik (2.27. ábra). A fekvő rőzseművek készítésekor szálasanyagokból (rőzse, szalma, kukoricaszár, pallóverés stb.) legalább 20 cm vastag­ságban hajlékony burkolatot helyezünk a földmű rézsűjére, ezáltal a hullámok káros ütéseit lecsökkentjük. Ott alkal­mazzuk, ahol nincs elegendő személyzet az úszó rőzsemű át­helyezésére a vízállás változása során. Fekvő rőzsemű hát­ránya a nagy anyag- és munkaigény. Ezért csak olyan helyen szabad létesíteni, ahol az igen erős hullámverés azt indokolja. Fekvő rőzsemű: a rőzseborítás, a léckeretes szalmaborítás és a rőzsepaplan (2.28. és 2.29. ábra). A rőzseborítás készítésekor a földmű rézsűjét 4,0 m széles ségben szálas szalmával, vagy hasonló minőségű növénnyel 20 cm vastagon beborítjuk. A borítás tetejére — a vízfolyásra merőlegesen — vastagabb véggel a víz felé, lehetőleg egy­forma hosszú rozsét teregetünk oly sűrűn, hogy a rőzsevesz­55

Next

/
Oldalképek
Tartalom