Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
2. A földmű és a part biztosítása növényzettel. A mérnöki biológia
A nádat fejlődése során csak annyira szabad elárasztani, hogy annak felső 10—20 cm-es része a vízből kiálljon. A magról vetett nád az első évben 0,50 m, a gyökér telepítésekor 1,0 m magasságot is elérhet. A lassú vízszintemelés tökéletes összhangban van ezzel a követelménnyel, hogy a víznyomástartó földmú'veket fokozatosan vegyük igénybe. A nádsávot a halastó töltéslába és az anyagárok közé kell telepíteni 3—5 m szélességben (2.17. ábra). A biológiai védősáv kifejlődéséig gondoskodni kell a tógazdaságok töltéseinek ideiglenes védelméről. 2.5. RŐZSEMÜVEK Nagy bevágási rézsűfelületek, meredek lejtők és vízpartok védelme kizárólag gyepesítés útján nem oldható meg. Ilyenkor a gyepesítésen kívül rőzseműveket is alkalmazni kell. Az itt tárgyaltak nem vonatkoznak az ármentesítő töltések földműveire és a folyamszabályozási munkákra (Tápay—Szalay, 1954). A rőzseművek csak pár évig tartó átmeneti védelmet nyújtanak, addig, amíg a növényzet oltalmuk alatt felnövekszik. A felnövekedett növényzet veszi át ezután a védekezési feladatot. Végleges művek céljára a holt anyag (kő, beton, vas stb.) inkább megfelel, mint a rőzse. Földművek építése és fenntartása során rőzséből készített védművet létesítünk: a csapadék talajlesodrása (erózió); a hullámverés elhabolása és az élővízfolyás partjainak elhordása ellen. Mindezeknek a műveknek alapanyaga a rőzse, amely fiatal lombfának (fűz, nyár, éger stb.) nyers, egyenes vesszőiből áll. Hazánkban leginkább a fűzrőzse használata terjedt el, mert hajlékony és rugalmas. Ha sokáig víz alatt marad, akkor is megőrzi jó tulajdonságait. A terméskőnél jóval olcsóbb és nyers állapotban beépítve újra kihajt. A rozsét vesszőnként, vagy gyakrabban kévénként használjuk fel. A rőzsevessző hossza 2—3 m, legnagyobb vastagsága 5 cm. Ha a rőzsevessző fogamzására szükség van, úgy a vesszőt fűz, rekettye, vagy nyárfáról — az őszi lombhullás és a tavaszi rügyfakadás közötti időszakban — termeljük ki és használjuk fel. A rőzsevesszőből építőelemeket (kéve, kolbász, henger stb.) erősíthetünk össze. Az egyes elemek összeépítése által nyerjük a rőzseműveket. Az összedolgozáshoz gúzskötő rőzse- vesszőket, továbbá 1,8—4,2 mm vastag lágyított acélhuzalt használunk (MSZ 4377). A rőzsekévéket az MSZ 15120 utasításának betartásával, lehetőleg hosszú gallyakból, kolbászkötő állványon, az ún. kecskelábakon készítjük, lánccal megszorítjuk és legalább három helyen erős vesszőgúzzsal, vagy acélsodronnyal meg© 1 mm huzal 2.18. ábra. Rézsűkolbász készítése a NDK-ban használatos kolbászkötő-pad; b magyar kolbászkötő-pad; c szorítóbotok alkalmazása kötjük. Az első kötés a kéve vastagabb végétől 30 cm-re, az utolsó kötés a kéve másik végétől legfeljebb 1 m-re legyen. A közbeeső kötések egymástól legfeljebb 1,2 m-re lehetnek. Egy-egy kéve átlagos hossza kb. 2,8—4,3 m, átmérője 0,30 m. A rőzsekévét mindig friss vesszőből kell készíteni. Ha a rőzse- kévét, kolbászt vagy hengert a gallyaknál hosszabbra kell elkészítenünk, akkor azokat 0,6 m átfedéssel kell összeilleszteni. A toldott rőzse építőelemeknél az átkötéseket ne helyezzük 1 m-nél nagyobb távolságra egymástól. A rőzsekévéket a termelőtől ölbe vagy kazalba rakva köbméterszámra vesszük át. A rőzseöl 4,0 m hosszú, a várható roskadásra tekintettel 1,2 m magas idom. (Átvételnél az idom magasságát csak 1,0 m-nek számítjuk.) A rőzsekévéket a homloklapra merőlegesen tömören kell összerakni. A rőzsekazal rendszerint négyszög alaprajzú és 2—3 m magas idom, amelybe a rőzsekévéket vékonyabb végükkel szembefordítva rakjuk be azért, hogy az idom magassága mindenütt egyforma legyen. A kazal tetejét a beázás ellen nyeregtető- szerűen képezzük ki. A rőzsekazal köbtartalmát csak a természetes roskadás bekövetkezte után, de legkorábban az összerakástól számított két hét elteltével határozzuk meg (MSZ 15120). A rőzseművek másik alapanyaga a karó, amelyet a rőzse- vesszők vastagabb részéből készítünk olyan méretben, hogy hosszúságának 2/3 részéig leverhető legyen. Legalkalmasabb 50
