Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
2. A földmű és a part biztosítása növényzettel. A mérnöki biológia
2.1. táblázat széles összefüggő csíkokat telepítünk 30 cm-es üres sorközök kihagyásával, és ide vetjük el a fűmagot. Itt említendő meg a gyep tarackgyökérrel való telepítése, ami meredek lejtőkön indokolt és főképp előtelepítésnek tekinthető. Makroporózus talajokon arasznyi darabokra vágott gyökereit ősszel, 30-30 cm távolságban készített fészkekbe ültetjük és tavasszal 50 kg/ha baltacímmel felülvetjük. 2.23. Trágyázás A rézsűfelületek termővé tételéhez elsősorban a helyszínen kitermelt humuszt használjuk fel (I. 2.21. fejezetet). Előfordul, hogy nincs elegendő humusz, ekkor a pótlásáról gondoskodni kell. Ilyenkor alkalmazzuk a kellőképpen fellazított, talajhoz kevert szerves trágyát (istállótrágyát, tőzeg- fekáltrágyát, komposztot, szeméttrágyát, szalmatrágyát stb.). A pótláshoz szükséges szerves trágya mennyiségét esetenként szakértőnek kell a helyszínen megállapítani. Általában minél csírátlanabb a felszínen maradt réteg, annál nagyobb mennyiségű trágya adagolása szükséges. Friss trágyát felhasználni akkor szabad, ha a talajadottságok ezt lehetővé teszik, és hónapokkal a vetés, vagy ültetés előtt trágyázunk. Egyéb esetben, ha csak friss trágyát lehet beszerezni, azt három hónapig érlelni kell, míg a C:N arány (karbon/nitrogén) eléri a 20:1-et. A trágyaérleléskor a szél ellen tömörítéssel, a Nap és az eső ellen lefedéssel kell védekezni. Érleléskor, a helyes mikrobiológiai tevékenység biztosításával a trágya nedvességtartalma legalább 75% legyen. A frissen felrakott trágya hőmérsékletét 24 óra elteltével trágyahőmérővel meg kell mérni. A hőmérsékletet a trágyahőmérőnek a trágyakazalba való befúrása után 18 perccel kell leolvasni. Ha a hőmérséklet az 50 °C-ot eléri, a túl heves erjedést préseléssel, öntözéssel, esetleg műtrágyázással kell lassítani. Ha a talajvizsgálat foszfor-műtrágyázást ír elő, és a kivitelező a trágyát a helyszínen erjeszti, akkor Kreybig-féle fosz- fátos trágyaerjesztés alkalmazható. Erős szalmás trágyánál mázsánként 80 dkg kolafoszfátport, kevés szalmájú trágyánál 1,60 kg szuperfoszfátot kell rétegenként a trágyára kiszórni. Érlelés után a beépítésre kerülő szerves trágyának legalább a következő mennyiségű alkotóelemeket kell tartalmaznia: Alkotóelem % víz 68,0 szerves anyag 20,0 N 0,4 k2o 0,3 p2o5 0,3 CaO 0,5 egyéb 10,5 Trágyafajták előirt tápanyagtartalma Trágyafajták Nitrogén Foszforsav Kálium Kalcium *•% Marhatrágya 0,45 0,26 0,55 0,45 Lótrágya 0,58 0,28 0,53 0,30 Birkatrágya 0,85 0,25 0,67 0,30 Sertéstrágya 0,45 0,19 0,55 0,05 Kevert, friss istállótrágya 0,45 0,20 0,60 0,20 Friss galamb- és tyúktrágya 1,70 0,60 0,90 2,00 Friss kacsa- és libatrágya 0,80 1,00 0,80 1,30 Nyúltrágya 0,80 0,20 0,70 0,30 Kecsketrágya 0,40 0,50 0,10 0,70 Gombaágyi trágya 1,50 0,60 1,00 — Csillagfürt zöldtrágya 0,50 0,10 0,40 0,20 Kevert fahamu — 0,40 0,80 3,10 Feká'trágya 0,70 0,25 0,25 0,10 Homokos területen, kerti agyagokon és szikeseken félig érett trágyát is szabad alkalmazni. A félig érett trágya szalmaszálai barnák, de csak kevés rugalmasságot tartalmazhat. A félig érett trágya szalmaszálai szétkenhetők legyenek. Az egyes trágyaféleségeknek, felhasználáskor átlagosan a 2.1. táblázatban ismertetett tápanyag mennyiségeket kell tartalmaznia. A szerves trágya idegen anyagokkal (kő, cserép, rozsdás vas) nem keveredhet és gyommagvakat, valamint káros férgeket nem tartalmazhat. Az I. osztályú istállótrágya teljesen érett legyen. Tápanyag- tartalmának és összetételének minimális százalékos értékeit súlyszázalékban kifejezve a 2.2. táblázat tünteti fel. Az előírt trágyaféleséget más trágyával a 2.3. táblázatban levő értékarányban lehet helyettesíteni. 2.2. táblázat Az I. osztályú istállótrágya legkisebb megengedett tápanyagtartalma s.%-ban Nitrogén Foszfor Ká ium összesen felveendő összesen felveendő összesen felveendő Mész Egyéb vés anyag 0,60 0,05 0,50 0,03 0,35 0,3 1,7 1.2 24 41
