Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)

2. A földmű és a part biztosítása növényzettel. A mérnöki biológia

2.9. ábra. Humuszterítés átlós rovátkolással A A metszet A talaj 2 mm-nél nagyobb szemcséi szolgál­tatják a talaj vázát. Ennek hézagait a talaj finom szemcséi, a víz, a levegő és a talajbaktériumok élő és holt sejtjei töltik ki. A rosszul szellőző, tömött szerkezetű talaj részecskéi tömör testet alkotnak, amelybe a nö­vényzet gyökerei nehezen hatolnak be. Legkedvezőbb, az ún. morzsalékos szerkezet, amikor a humusz sok vizet képes lekötni és a levegő jól átjárhatja. Ez szolgáltatja a jó termő­földet. Humusz hiányában jó minőségű, termékeny, homokos vagy agyagos földet is alkalmazhatunk abban az esetben, ha a kör­nyék talaja egyöntetűen ilyen, és az ennél jobb minőségű humuszos talaj beszerzése aránytalanul magas költségeket jelentene. A melegágyi föld humuszban dús, termőfölddel kevert, földneművé érett trágya. Komposztföldnek nevezzük a földnemű korhadt növényzet és állati ürülék keverékét. A tőzegföldben nem lehet 25%-nál nagyobb mennyiségben el nem korhadt, szabad szemmel felismerhető növénymarad­vány. A tőzegkorpa 20 mm-nél nagyobb növény maradványokat 25%-nál, földet pedig 20%-nál többet nem tartalmazhat. Az előbbiekben felsorolt ta'ajjavító borításokban 20%-nál több agyag nem lehet. Külterületeken a földmű rézsűit legalább 15 cm vastagon borítjuk termőfölddel, vagy egymástól 1,0 m távolságra négy­zetesen, 45°-os szög alatt kiképzett, kazettás, kapavágás mély­ségű rovátkolást készítünk, majd az így előállított felületre rétegesen, az elegyengetett humuszt legalább 10 cm vastag rétegben rádöngöljük (2.9. ábra), majd meghengerezzük, meg- lapolgatjuk, vagy megtapossuk. A frissen kitermelt termő­földben még sok fűmag és gyökérmaradvány is van, ami ki­sarjadhat. Ezért a friss termőföld felhasználása előnyös. A nyers rézsűfelületet a termőföld borítás előtt gerelyé­vel feldurvítjuk. Magas, meredek rézsűkön — ahol erózióval kell számolni —, a humuszt nem terítjük el egyenlő vastagságban, hanem fenn a korona közelében vastagabban, és lefelé egyre vékonyabb rétegben, mert a víz úgyis lesodorja a humuszborítás egy ré­szét. A belterületi rézsűk kialakításakor a földmunkát úgy kell végezni, hogy a rézsű felszínét legalább 20 cm vastag termő­földréteg borítsa. A termőfölddel borítandó rézsűket lépcső­zetesen kell kiképezni, hogy a felterített termőföld lecsúszá­sát, lemosódását megakadályozzuk. A termőföldet terítés A közben az altalaj lépcsőzésének megfelelően döngöléssel kell tömöríteni. Töltésrézsűket 15 cm-es rétegenként kell felépí­teni, és minden réteget függőleges döngöléssel, hengerléssel tömörítjük. Bevágásban épülő rézsűknél a termőföld terítése előtt a hajlásszögtől függően 15—20 cm mélyen legalább 50 cm-enként rovátkolni kell az altalajt (I. a 2.9. ábrát). Kor­hadó anyagokat rézsűbe beépíteni nem szabad. 2.22. Előre elkészített gyepelemek Az előre elkészített burkolóelemek: — a gyeptégla, — a gyeptekercs és — a gyepszőnyeg. Ezek szokásos méreteit, deponálásukat és beépítési mód­jukat a 2.10. ábra tünteti fel. Meredek rézsűk (q < 4/4) fedésére és az árkok burkola­tához gyeptéglát alkalmazunk. Ugyancsak gyeptéglát haszná­lunk olyan helyen, ahol gyorsan kell gyepet telepíteni, és a befedendő terület nagyságának megfelelő felületen a közelben gazdaságosan és azonnal gyeptéglát lehet kitermelni. Mint­hogy tájolás szerint más és más a gyepet alkotó növényzet összetétele, ezért a befedendő területet lehetőleg ugyanolyan tájolású helyről kitermelt gyeptéglával kell betelepíteni. Gyeptéglát olyan gyepfelületről termeljünk ki, amelyet pázsitfüvek alkotnak. A pázsitfüvek növényzete üde növésű, gyökérzete átszőtt, továbbnövésre alkalmas és szállításkor nem hullik szét (MSZ 15104). Kerti gyeptéglát kertészetben kerti pázsitfélékből kell előállítani. Gyeptéglázás céljára csak gyommentes, négyszög­letű darabokra vágott, minimálisan 4 cm vastag, gyökerekkel sűrűn benőtt, egy évnél nem fiatalabb vetésű anyagot szabad használni. Réti gyeptégla bármely területen kitermelhető, minimá­lisan 4 cm vastagságban. Gyomnövénytartalma nem halad­hatja meg a 25%-ot. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom