Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)

5. Szivárgást gátló résfalak

5.33. ábra. „Beacedisz” univerzális nedvesen keverő gép

A szuszpenzió térfogatsúlyát (yr)

összefüggésből számítjuk, ahol:

x egy m3 szuszpenzió készítéséhez szükséges bentonit- mennyiség, g;

yb a bentonit fajsúlya, g/m3.

Megjegyezzük, hogy bányanedves bentonitnál a számítást a száraz súlyra redukáljuk.

5.34. ábra. A bentonit duzzadási időtartama a keverővíz hőmérséklete és az adagolt mennyiség függvényében

Az előbbi összefüggésből a bentonitmennyiség

.. Tb (Yr 1)

_ yb— 1

számítható.

A kiváló tulajdonságokkal rendelkező Na-bentonitok esetében egy m3 vízhez 60—120 kg bentonitot adagolunk.

A Na-bentonit aktivizálásakor pl. a módi bányanedves bentonithoz 2—3, az istenmezeihez 4—5 és a tétényihez 8—10 súlyszázalék szódát adagolunk.

A bentonitos szuszpenzió szol—gél változásai hőváltozás nélkül mennek végbe. A külső hőmérséklettől azonban nem független a szuszpenzió képződése. Minél alacsonyabb a külső hőmérséklet, annál több bentonit szükséges a résiszap készítéséhez. Ezért hideg időben előmelegített vízzel kell a bentonitot keverni.

A bentonitos szuszpenziót korszerű módon gépekkel (pl. a nagy fordulatszámú Beacedisz keverőberendezéssel), ritkán és kis mennyiségben kézi munkaerővel készítik. Az előtt a Koller-keverőt, kalapácsos malmokat, Ceglédikéses keverőt stb. szélesebb körben alkalmazták.

A Beoced/sz-berendezést közös tengelyen levő gyúró-, aprító- és diszpergálólapátokkal szerelik fel (5.33. ábra). Ennek a résiszap-feldolgozó gépnek teljesítménye 35 q/h a bányanedves, 50 q/h a porrá őrölt bentonit esetében. A keveréskor a bentonit megduzzad. A keverés intenzitása függ a bentonit minőségétől, az adagolástól és a víz hőmérsékletétől. A két utóbbi tényező hatását az 5.34. ábra szemlélteti.

A hidrociklont is jól alkalmazhatjuk a bentonit vízben való diszpergálására. A hidrociklon 2 m3 szuszpenziót 4,5 percen belül készít a 7,5 kW teljesítményű motorral.

A bentonitos szuszpenzió keverése után ellenőrizzük:

— a tiszta iszap térfogatsúlyát, mely a gyakorlatban 1,03—1,08 Mp/m3 lehet és amely a munka közben a belekeveredett finom talajrészecskéktől 1,20—1,25 Mp/m3 értékre emelkedhet;

— a viszkozitást (max. 20—30 centipoise) [cP] Marsch- tölcsérrel mérve a kifolyási idő 35 s;

— a tixotrop tulajdonságot;

— a víztartó képességet (vízleadás max. 18 ml); 7 att nyomáson 30 perc után;

— a pH-értéket (max. 8—9 lehet) és

— a hőmérsékletet (min. 10 °C);

— a homoktartalmat (max. 1%).

Megjegyezzük, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint a szuszpenzió térfogatsúlyát 1,40 Mp/m3-re barit hozzákeverésével lehet megemelni. Más anyag használata tilos.

Az eddigi hazai gyakorlat szerint leggyakrabban csak a szuszpenzió térfogatsúlyának ellenőrzését végezték el az építéskor, és abban a hiszemben voltak, hogy ez önmagában elegendő a résfal állékonyságának meghatározásához.

266