Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
5. Szivárgást gátló résfalak
5.1. A RÉS- ÉS CÖLÖPFALÉPÍTÉS TECH NOLÓGIÁJA A RÉS FALÉ PÍTÉS 5.2. E LÖM U N KÁLATAI Résfalépítési munkát csak a minden szükséges részletre kiterjedő talajmechanikai szakvélemény alapján végezhetünk. Különösen fontos, hogy a szakvéleményben a kivitelezési munkák időszakában a várható mértékadó talajvízszintet megállapítsák. A résiszap csak akkor biztosítja a munkaárok állékonyságát, ha szintje a talajvízszint felett, a tervezett magasságban (kb. 1,00—1,50 m) van. Éppen ezért, ha a talajvíz szintje a terep közelében helyezkedik el, akkor a résfal környékén a terepet annyira feltöltjük, hogy a túlnyomást feltétlenül biztosítsuk. Ha a talajvíz nyomás alatt jelentkezik, akkor a résiszap megfelelő ellennyomásáról gondoskodnunk kell, és a munkateret úgy kell megszerveznünk, hogy a kivitelezéskor előforduló max. nyomás alatti talajvíz felemelkedett nyugalmi szintje és a résiszapszint közötti differencia legalább 1,00 m legyen. Emiatt szükséges, hogy az előmunkálatok során a max. talajvízszint magasságát jó előre tisztázzuk, mert máskülönben a résfal munkaárka beomlik. A geodéziai előmunkálatok és a nyugalmi talajvízszint ismeretében állapítjuk meg annak a kiegyenlítő vízszintes síknak optimális helyzetét, amelyről a gépek a résfalat elkészítik. A kutatófúrás mélysége a résfal talpa alá legalább 3 m-rel terjedjen. A kutatófúrásokkal felszínre hozott talajminták laboratóriumi vizsgálatakor azt is vegyük figyelembe, hogy a ha- rántolt kötött rétegek mennyiben változtatják meg a résiszap minőségét. Gondoljunk arra is, hogy a munkaárokból kikerült kötött talajt esetleg a réskitöltésre is felhasználhatjuk. A résfalépítési eljárásoknál a talajban keskeny mély rést vágnak, amelyet kitöltenek a résfal beomlását megakadályozó résiszappal, majd víz alatti betont töltenek a résbe, amely kinyomja a kisebb térfogatsúlyú résiszapot. A résfal szélessége 40—120 cm, optimális mélysége 25—30 m. A cölöpfalat lényegében béléscső védelmében sűrűn egymás mellett fúrt cölöpök alkotják. Ha a zárt cölöpfal a vízvezető rétegen keresztül az alsó vízzáró rétegbe köt be, akkor a munkagödör körülzárásakor a víztelenítésen kívül a dúcolás kérdését is megoldjuk. A résfalat előállíthatjuk az alkalmazott géptípustól függően: — két fázisban készített sorozatfúrásokkal (ún. cölöpfal); — két fázisban készített réstáblákból; — folyamatosan készített réstáblákból; — kombinált technológiával. A résfalépítés jellegzetes szakaszai a következők (5.7. ábra): a) Az előregyártott vasbeton vezetőárok kitámasztó falelemek számára a munkaárok kiemelése kotrógéppel és a falelemek elhelyezése. Ez a fázis a cölöpfal építésekor elmarad. b) A résiszap védelmében a rés kiemelése és a résiszap állandó utánpótlása. c) A résfal tábláit határoló szakaszoló, zsaluzó- és végelzáró elemek és az összeszerelt vasbetétek besüllyesztése a résiszapba. Mindkettőre csak akkor kerül sor, ha a tervben külön előírják, egyébként ez a munkafázis elmarad. Kitámasztó fal elemek 5.7. ábra. Vasalt résfalépítés ütemei a előregyártott vasbeton kitámasztó falelemek elhelyezése; b a munkaárok kiemelése a résiszap védelmében; c táblahatároló elemek és a vasbetétek elhelyezése; d résfalbetonozás kontraktor-eljárással és a zagy elszivattyúzása 252
