Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal
Városaink belterületén, áruraktárként használt pincék közelében 2 éves (50%-os) gyakorisággal számolunk. A 10 éves (10%-os) gyakoriságot tekintetbe venni felesleges, mert az túlzott értékeket szolgáltat. Megvizsgáltuk hazánk 1 és 2 éves gyakoriságú nagy csapadékait és megállapítottuk, hogy ezek szempontjából Magyarországot két övezetre oszthatjuk: I. Börzsöny—Mátra—Bükk-hegység és Heves megye déli része. II. Az I. körzeten kívüli egyéb területekre. A két körzetet a 4.126. ábra a részlet, a körzetek különböző gyakoriságú legnagyobb csapadékait a b és c részlet tünteti fel. A számításhoz a nagy csapadékokon kívül még ismernünk kell azt a vízmennyiséget is, amit az adott talajviszonyok mellett a szikkasztókút az időegység alatt elnyel. Ezt a víz- mennyiséget úgy lehet megállapítani, hogy próbagödröt készítünk és abba vizet vezetünk, vagy szivattyúzunk olyan géppel, amelynek változtatható vízszállító teljesítményét (l/min) ismerjük. Ha a gravitációsan bevezetett vagy beszivattyúzott vizet a próbagödör már nem képes elnyelni és a gödör alján kis tócsa keletkezik, akkor elérjük a talaj nyelőképességét. Ha a szikkasztási próbához vízvezeték vagy szivattyú nem áll rendelkezésre, akkor a kísérletet az MSZ 15300—53 alapján végezzük el. A szikkasztókút alján 30x30 cm alaprajzú és 25x30 cm mély próbagödröt készítünk, és abba vödörből vizet öntünk mindaddig, amíg az jól átnedvesedik. Ezután megfigyeljük, hogy a 15—20 cm magasságig betöltött víz szintje egy perc alatt mennyit süllyed le. A kísérletet többször megismételjük mindaddig, amíg két egymást követő megfigyelés azonos adatot nem ad. Pl.: Ha a 0,3x0,3 = 0,09 m2 alapterületen 1 perc alatt 10 mm víz szivárog el, akkor a szikkasztás sebessége v = 10 mm/min. A fajlagos szikkasztás: 10 q = „ = 1,85 mm/s m2. 4 0,09 -60 1 Az így mért fajlagos szikkasztást azonban nem lehet minden további meggondolás nélkül elfogadni, mert számolnunk kell azzal is, hogy a csapadékvíz által szállított hordalék a szikkasztóképességet egy idő múlva csökkenti. Ezért a számításainkban biztonsági tényezőt is alkalmazni kell. A szikkasztóakna vízgyűjtő területének minősége szerint a biztonsági tényező tapasztalataink szerinti átlagos értékei a következők: n = 5 n = 10 n = 15 4.126. ábra. Magyarország körzetei az 1 és 2 éves gyakoriságú legnagyobb csapadékok szempontjából a a körzetek térképe; b az I. körzet legnagyobb csapadékai; c a II. körzet legnagyobb csapadékai A számítás során a következő tényezőket kell figyelembe vennünk: F a szikkasztóaknához tartozó vízgyűjtő terület, m2; f a szikkasztókút szikkasztására alkalmas felülete, m2; v próbagödörben mért szikkasztási sebesség, mm/min. A szikkasztókút vízemésztő képessége: Q = fv, l/min. 16* háztetők esetében zárt útburkolatok (beton, aszfalt) esetében makadám útburkolat esetében 243
