Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)

4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal

4.102. ábra. A talpszivárgó víztelenítő hatása látható az ábra bal oldalán, míg a jobb oldali rézsű, oldalárok és talpszivárgó hiányában a stabillabil határállapotot mutatja 1 jobb oldali összefolyt oldalárok; 2 bal oldali, betonlappal burkolt oldalárok, alatta talpszivárgóval; 3 stabilizált rézsűoldal; 4 folyós rézsűoldal

jesen száraz munkaárokban készült el a talpszivárgó beton fenékcsatornája, amelyet válaszfaltéglával fedtek le (4.101. ábra), majd betöltötték a szívótestet alkotó réteges szűrőt. A szűrőréteg elhelyezése után a vákuumkutakat leszerelték, mert a depressziót ezután már a talpszivárgó biztosította. Majd a szivárgó felett megépítették az előregyártott betonlappal burkolt oldalárkot.

Jól látható a talpszivárgó víztelenítő hatása a 4.102. ábra bal oldalán; az oldalárok és szivárgó nélküli folyós rézsű még teljesen rendezetlen a jobb oldalon.

4.6. VÍZTELENÍTÉS

SZIVÁRGÓPAPLANNAL

Szivárgópaplant (szűrő-, fagyvédő- vagy ütközőréteget) azért terítünk a közlekedési pálya alépítményének koronájára, hogy;

— a merev útburkolatok hézagain, repedésein vagy egyéb felépítményein átszivárgó vizet oldalirányban kivezesse, és azok ne szivárogjanak az alépítménybe;

— a fagyveszélyes talaj átfagyásának mértékét csökkentse;

— a felépítmény teherbírását növelje;

— a zsugorodás és duzzadás, valamint jéglencseképződés miatt esetleg mégis bekövetkező magasságváltozásokat kiegyenlítse, és megakadályozza hézagok keletkezését a burkolat alatt (4.21. ábra).

A szivárgópaplan tehát az alépítmény teljes koronaszélességére kiterjedő, vagy csak a felépítmény alatt elhelyezett szemcsés talajcsere-réteg, amely feladatának akkor felel meg, ha

— jó vízvezető;

— nem fagyveszélyes anyagból készül;

— tömörsége megfelelő.

A szivárgópaplant a földmű koronáján szőnyegként helyezzük el. A paplanon átszüremlő csapadékvíz a földmű

3—5% keresztirányú eséssel kiképzett tükrén folyik le.

A paplan (szűrőréteg) vagy a földmű teljes koronaszélességére kiterjed, és ekkor koronafejelésnek nevezzük, vagy csak a felépítmény által nem fedett koronarészre terítjük le, ekkor oldalszivárgóként képezzük ki.

A paplanszerű koronafejelés rendeltetése tehát a felépítmény süllyedésének, vagy általánosságban magasságváltozásainak csökkentése. Pl. a nagy víztartalmú talajból készített földmű koronáját nem elegendő keresztirányú eséssel bogárhátúra kiképezni, hanem azon szivárgópaplant is célszerű elhelyezni. Ez a paplan a felépítmény alatt elterített 15—30 cm vastag réteg, amely az átszivárgó vizet a földmű kereszt- irányú eséssel kiképzett koronáján levezeti. Az ilyen homok vagy salakfejelést rendszerint akkor helyezzük el, ha a földmű

229