Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal
be kell tartani. A munkaárok mellett a mélységgel egyenlő távolságon belül — a munkahelyi forgalomból, — a munkagépek súlyából és működéséből, — az ott tárolt anyagok súlyából terhelések származhatnak, amelyeket a megtámasztószerkezetnek legalább 1,3 biztonsággal viselnie kell. Az árok szélétől számított legalább 50 cm széles sávot minden esetben hagyjuk szabadon. 4.553. Szivárgó munkaárkának építési szivárgói A szivárgó munkaárkába a talajvíz szűrésére helyenként szemcsés anyagból készült apró gátat helyezünk el (4.96b ábra). Folyós homok esetében húzómintával vagy rövid szádfallal (4.96d ábra) támasztjuk meg a munkaárok oldalát. A földkiemeléssel és a dúcolással egyidőben készítjük el az építési szivárgót. Építése során igen gondosan ügyeljünk arra, hogy az altalaj fel ne ázzék és fel ne lazuljon. Az építési szivárgó rendszerint homokos kavics ágyazatra helyezett, és ugyancsak homokos kaviccsal letakart alagcső. 100 mm-nél kisebb átmérőjű csövet ne alkalmazzunk, mert az könnyen eldugul. Az altalaj minősége szerint az alagcsöveket 2—10 mm hézaggal illesztjük össze. A hézag szélességét úgy állapítjuk meg, hogy azon keresztül a szivárgó anyag ne kerülhessen be a csőbe. Célszerű a hézagokat 10—15 cm széles kátránypapír csíkkal felül lefedni, vagy talajcsőkarmantyúval ellátni. Hirtelen feltörő talajvíz esetében ideiglenes építési szivárgókat is alkalmazhatunk. Ezeket a talajból ásószélességű folyókaként képezzük ki. A szivárgó fektetésekor az alagcsővezetéket eléje szúrt lapáttal, bádoglemezzel vagy cseréppel, a szűrőágyazat végeit pedig rőzsével, hulladék szigetelőlemezzel ideiglenesen lezárjuk, illetve letakarjuk, hogy abba hordalék ne kerülhessen és eldugulás ne következzék be. Ha a szivárgó fölé valamilyen létesítmény kerül, akkor a tetejére vagy szigetelő- lemezt, vagy hulladék cementzsákot terítünk, nehogy a le- szivárgó beton vagy cementlé a szivárgót eltömje. Az építési szivárgó gyűjtőaknájában felgyülemlő hordalékot a víztartás üzeme alatt állandóan el kell távolítani. Ha az építési szivárgó készítése közben az altalaj kisebb mértékben fellazulna, akkor az állékonyság biztosítása érdekében 10—30 mm szemcsenagyságú kavicsterítést alkalmazunk. A helyi jellegű kisebb források (buzgárok) fölé is kavicspaplant terítünk. Ha a szivárgó feladata csak átmeneti, pl. az, hogy valamely vezeték munkaárkát nyíltvíztartással víztelenítse, akkor azt a víztelenítés befejezése után cementhabarccsal ki kell tölteni. Ezt rendszerint gravitációs úton végezzük. A szivárgóhálózat csatlakozási és töréspontjaiban egymástól kb. 5—7 m távolságban 50—100 mm átmérőjű függőleges csöveket helyezünk el; ezeken át híg cementhabarcsot juttatunk a hálózatba. A kitöltést a szivárgóhálózat legmélyebb pontján kezdjük, és fokozatosan haladunk felfelé. 4.96. ábra. Ideiglenes építési szivárgó a húzóminta; b megtámasztás folyós homokban húzómintával, és iszapfogó kavicsgát alkalmazása; c hordalék- és ágyazati kavicsfelfogó vaslap; d megtámasztás folyós homokban rövid szádfallal; 1 kavicsgát; 2 szűrő; 3 alagcső; 4 folyási irány; 5 elzáró vaslap; 6 vasbeton szád palló 4.554. A szivárgó fenékcsatornájának és szívótestének elkészítése Az építési szivárgó elkészítése után, ha az a munkaárkot már víztelenítette, elkészítjük a szivárgó folyókáját, majd a szívótestet. Több rétegű szívótest egyes rétegein felhúzható függőleges acéllemezek alkalmazásával készíthetők. Ha a szívótest magját nagyobb terméskövek alkotják, akkor e köveket nem szabad egyszerűen bedönteni, hanem egyenként, kézzel kell rakni. A szívótest lefedése után a felszínre vagy burkolt árok, vagy földvisszatöltés kerül; ez utóbbit gondosan tömö- rítjük és domború felszínnel képezzük ki, mert bizonyos mérvű roskadásra mindig számíthatunk. 226
