Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal
4.27. ábra. Árkos szivárgók 1 földfeltöltés; 2 felsőlezárás; 3 szívótest; 4 fenékcsatorna; 5 építési szivárgó; a alagcső-fenékcsatorna; b folyóka lefedése téglával; c folyóka lefedése félcsővel; d beton félcső képe és azokon keresztül a talajvíz a fenékcsatornába akadálytalan lefolyást találjon. Ha tartani kell attól, hogy a folyós homok a kövek közötti hézagot eliszapolja, akkor a talaj és a kőrakat közé szűrőréteget építünk. A tárók ácsolatát csak olyan mértékben szabad kibontani (kirabolni), hogy a felette levő létesítmények állékonyságát az esetleges roska- dások ne veszélyeztessék. A szivárgó fenékcsatornája a rendelkezésre álló anyagtól és a levezetendő vízmennyiségtől függően lehet (4.27. ábra) egy vagy két alagcső homokos kavicságyban, helyszínen csö- möszölt beton, válaszfaltégla, vagy íves, porózus, beton fed- lappal; perforált műanyag cső. Ha a szivárgó munkaárkának alján az építés időtartama alatt vízfolyás keletkezik, akkor a fenékcsatorna alatt homokos kavicságyban építési szivárgót helyezünk el, és ennek segítségével víztelenítjük a munkaárkot (I. a 4.27. ábrát). A szivárgó árkát mindig alulról felfelé, a fenékcsatornát felülről lefelé haladva építjük. A 4.27. ábrán feltüntetett szivárgó-keresztmetszetek közül legegyszerűbben a b részletben feltüntetett megoldás kivitelezhető. Hazánkban több mint 100 km ilyen szivárgó- fenékcsatorna létesült, és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok igen jók voltak. A szivárgó felső lezárása azért szükséges, hogy a felszíni vizek bejutását és a szívótest feletti finomabb szemcséjű anyag bemosódását megakadályozza. Ha biztosak lehetünk afelől, hogy a szivárgó elmozdulásokat és roskadásokat nem fog szenvedni — vagyis ha nem csúszós földtömegben épített szivárgókról van szó, és a szívótest anyagát szakszerűen, kellőképpen tömörítve építettük be, akkor leginkább megfelel a szívótest anyagából készített 10 cm vastag soványbeton réteg. Szokásos még az agyagréteggel való lezárás, ha ezt jól tömörítve, optimális víztartalom mellett készítjük, és ha a felette levő földtakaróval védjük a kiszáradás és összerepedezés ellen, akkor még kisebb mozgások esetén is teljesíti feladatát. Régebben a szívótest fölé fordított gyeptéglát, nádat, rőzseterítést helyeztek azért, hogy a mégis bejutó felszíni vizek lebegtetett hordaléka abban lerakódjék és ne tömje el a szivárgót. E szerves anyagokalkalmazását nem ajánljuk, mert idővel elkorhadnak és ekkor a szivárgó fölötti talaj megroskad. Különösen hibás lenne szerves szigetelőréteg alkalmazása akkor, ha a szívótest felett burkolt, süllyedések esetén megrepedező árok halad. Szokás még szigetelőlemez használata is, de pár év alatt ez is tönkremegy. 4.522. Árkos szivárgók hidraulikája Ha az a talajtömeg, amelybe a szivárgót lemélyítjük, összefüggő talajvízzel rendelkezik, akkor a szivárgó vízelszívó hatására talajvízszint-süliyesztés következik be. Ha a vízutánpótlás biztosítva van, folyamatos szivárgás alakul ki, amelyre alkalmazhatók a potenciális vízmozgás törvényei, és így a vízemésztés és vízleszívás számszerűen is meghatározható. A talajban szivárgó víz mozgása a potenciális áramlás Laplace- féle differenciálegyenlete alapján számos esetben matematikai szempontból egzakt módon leírható. Az egyértelmű fogalmakkal dolgozó számítások azonban csak akkor adhatnak valóban pontos eredményeket, ha a bennük szereplő paraméterek is szabatosan meghatározhatók és a kerületi feltételek is egyértelműek. Minthogy a szivárgással kapcsolatos feladatokra inkább az ellenkezője a jellemző — elég a minden esetben szereplő Darcy-féle törvény, ill. a vízáteresztő képességi együttható közismert bizonytalanságára utalni — a legtöbb gyakorlati feladat megoldásakor a megkívánt pontosság, a számításokat lényegesen egyszerűsítő, közelítő feltevések elfogadásával is elérhető. A következőkben ismertetett számítási módszerek elméleti szempontból nem szabatosak, de a gyakorlat céljára jól megfelelnek. Az egzakt számítási eljárásokat Kovács Gy. (1972) ismerteti. A következőkben a gyakorlati számítási mód194
