Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)

1. Földtömegek megtámasztása

Ivények összehasonlítása

1.1. táblázat

H,

m

S,

m

Beton,

m3/m

^max

talaj,

kp/cm2

1,50

0,75

0,68

0,46

3,00

1,35

2,22

0,62

4,50

2,00

4,90

1,87

6,00

2,70

8,61

2,58

7,50

3,30

13,10

3,37

9,00

3,90

18,40

4,10

TámfalszeIvények összehasonlítása

1.2. táblázat

Talpas támfal

H,

m

S,

m

k,

m

b,

m

N.

m

Beton,

m3/fm

Acél,

kp/fm

^max

talaj,

kp/cm2

1,50

0,90

0,30

0,25

0,25

0,55

47,2

0,28

3,00

1,80

0,45

0,25

0,25

1,17

76,8

0,59

4,50

2,70

0,60

0,30

0,25

1,94

174,2

0,89

6,00

3,60

0,75

0,40

0,30

3,18

312,1

1,22

7,50

4,50

0,90

0,52

0,38

4,90

548

1,54

9,00

5,40

1,15

0,65

0,50

7,10

810

1,90

költségek függvénye. A súlytámfal kevesebb zsaluzást igényel, mint a T keresztmetszetű vasbeton fal. Rendszerint az a helyzet, hogy nagyobb magasság esetén a vasbeton fal már gazdaságosabb; kisebb falakat pedig legcélszerűbben súlytámfalként építhetünk. Az 1.1. táblázat néhány összehasonlító adatot közöl. Különböző magasságokhoz tartozó beton köbtartalom, vasszükséglet és a falméretek szerepelnek egy súlytámfalra és T keresztmetszetű (talpas) falra (1.2. táblázat).

A gazdaságossági megkötöttségtől eltekintve, a fal típusát eldöntheti a talaj megengedett igénybevétele is. Mint a táblázat adatai is bizonyítják, vasbeton fal alapsíkján a fellépő talajfeszültségek jóval kisebbek, mint a súlytámfal esetében. A vasbeton fal szelvények között a T alakú szelvény rendszerint gazdaságosabb, mint az L alakú. Az előbbit főleg akkor használjuk, ha az alap kialakításához nincs megfelelő hely.

A bordás szögtámfalakat elterjedten alkalmazzák egyszerű kialakítása miatt (1.14. ábra). A homloklemezt 3 oldalon befogott lemezként méretezik. Minél rövidebb a bordaköz, annál kisebb a homloklemez nyomatéka. Kedvező, ha a bordaköz a homloklemez magasságának 4/5-e. A bordák közé szórt földtömeg szilóhatása erősen csökkenti a földnyomást, ha nagy súrlódási szögű durva szemcséjű kitöltőanyagot alkalmazunk.

Terjeszkedő hézag nélkül legfeljebb 15—40 m hosszú támfalszakasz építhető a magasság függvényében.

Ha a terhelt talajréteg szilárdsága nagyon kicsi, szóba jöhet az ún. Y falak építése is; egy vékony vasbeton lemez szádfalra támaszkodik. Ez a típus különösen akkor ajánlható, ha szádfalra, pl. a szivárgás megakadályozása miatt szükség van.

Vasbeton falak stabilitása növelhető az alap alá lenyúló fogak építésével. Ilyen megoldásokat mutat a 1.14. ábra. A fogak építése során vigyázni kell arra, hogy az előttük levő földtömeg állapotát ne zavarjuk meg, és így a passzív földnyomás felléptére biztosan számíthassunk.

A következőkben néhány érdekes támfal-keresztmetszetet ismertetünk.

Takaréküregek alkalmazásával építőanyagot takaríthatunk meg (1.15. ábra) a föld felőli oldalon, miáltal a földnyomás csökken, viszont bonyolultabb lesz az építése.

Konzolok (gallér) beiktatása a fal mögötti földtömegeket is bevonja az erőjátékba (1.16. ábra). A konzol méretezése akkor helyes, ha az eredő a fal konzol fölötti keresztszelvényében a belső harmad külső szélén, a konzol alatti kereszt- metszetben pedig a belső szélén megy keresztül. A magas falak esetén két konzol (gallér) beiktatása is előnyös lehet (1.17. ábra). Alkalmazhatjuk a konzolt régi támfalak megerősítésére is.

Ugyancsak régi falak tehermentesítésére használható fel a földnyomáscsökkentő vasbeton lemez beiktatása; ekkor a hátlap kiugrására egy vasbeton lemezt támasztunk, amely másik végén szilárd talajra támaszkodik, a súrlódási szög metsződésén túl. A lemez alatt üreg van, így ott földnyomás nincs

14