Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)
XI. Markó Iván: Munkatér víztelenítése - B) A víztelenítés munkahelyi előkészítése
456 Munkatér víztelenítése 3. Az altalaj rétegződése A munkatér víztelenítése csak részletes talajfeltárás alapján végezhető cl. A rétegek vastagságának, minőségének, talajfizikai jellemzőinek ismerete ezért is rendkívül fontos. A feltáró fúrásoknak a munkagödör vagy munkaárok fenékszintje alá legalább a mélység másfélszeresének megfelelő szintig kell lenyúlniuk. Ha a rétegek, amelyekbe a furatot lemélyítik vegyesek, azt kell előre megvizsgálni, hogy a fenékszint alatt milyen mélységben van szemcsés réteg, s van-e abban nyomás alatt álló ártézi víz (XI-6. ábra). Mindezeket az adatokat a művezető rendelkezésére bocsátott víztelenítési tervnek tartalmaznia kell. B) A víztelenítés munkahelyi előkészítése A munkahely átadás-átvételekor a víztelenítendő munkatér 50 m-es körzetében kijelölt, süllyedésre érzékeny építményeken magassági alappontot kell elhelyezni. A magassági alappontot a munka megkezdése előtt a várható süllyedési körzeten kívüli magassági alapponthoz be kell mérni. A víztelenítés időtartama alatt a szintezést hetenként egyszer ismétlik meg. A szintezési jegyzőkönyvet az építési naplóhoz csatolni kell. Ha a megfigyelt építmény süllyedése az 5 mm-t meghaladná, a víztelenítést szüneteltetni és a megbízót táviratilag figyelmeztetni kell. A kivitelezés megkezdése előtt a tervekben feltüntetett talajmechanikai adatokat kutatógödörrel vagy kémlelőfúrással ellenőrzik. Ha a feltárt adatok nem egyeznek a víztelenítési terv adataival, akkor a víztelenítési rendszert a tervezőnek módosítania kell. A 2...3 ellenőrző feltárás szokásos távolsága munkaároknál 100...150m, munkagödörnél 20...40m. A tervezett kutak helyén készített kémfuratokat a talajvízszint-süly- lyesztés céljára fel lehet használni és azokat gazdaságosan kutakká lehet kiképezni. 1. A talaj vízáteresztő képességi együtthatója Valamennyi víztelenítési munkában igen lényeges szerepe van a talaj vízáteresztő képességi együtthatójának, az ún. k értéknek (1. az Építőipari művezetők zsebkönyve II. fejezetét). A talaj vízáteresztő képességi együtthatója (a továbbiakban k tényező) nagyon tág határok között változik. Míg a jó vízvezető, szűrőkúttal vízteleníthető durva kavicsban
