Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)

X. Dr. Szabó Iván: Korrózióvédelem - A) Acélszerkezetek korrózióvédelme

Acélszerkezelek korrózióvédelme 435 Az anódokat ágyazóanyagba kell elhelyezni. A galvánanódos védelem gazdaságosan alkalmazható: , — föld alatti tartályok, tartályparkok védelmére, — rövidebb csővezetékekhez (pl. vízmű-csőkertek), — műtárgy-keresztezések acél védőcsöveihez, — városi csővezeték-hálozatokhoz. A külső áramforrású védelem alkalmazásakor a védendő szerkezetet egy vagy több ponton egyenáramot szolgáltató feszültségforrás negatív kapcsához (katód), a pozitív kapcsot (anód) pedig egy védőanódnak ne­vezett földeléshez kötjük (X-3. ábra). X-3. ábra. Külső áramforrású védelem 1 katódállomás; 2 védŐanód; 3 védőáram; 4 mérőelektróda; 5 védett cső; 6 hálózati kábel; 7 katódkábel; 8 mérőcsatlakozás; 9 drenázs; 10 anódkábel Áramforrásként általában akkumulátortöltőket vagy speciális egyen­irányítókat, ún. katódállomásokat alkalmaznak. Védőanódként igen gazdaságosan felhasználhatók a különböző selejtes csövek, vasúti sí­nek — ezek az ún. acélanódok —, továbbá a grafit- és a szilíciumtar­talmú acélöntvények. Az anódokat kokszpor ágyazóanyagba kell el­helyezni. A galvánanódos és külső áramforrású védelem közötti választást gaz­daságossági vizsgálattal döntik el. Általában ott, ahol 2...3A-nál na­gyobb áramsűrűség szükséges, a külső áramforrású védelem már gazda­ságosabb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom