Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)

X. Dr. Szabó Iván: Korrózióvédelem - A) Acélszerkezetek korrózióvédelme

Acélszerkezelek korrózióvédelme 435

Az anódokat ágyazóanyagba kell elhelyezni. A galvánanódos védelem gazdaságosan alkalmazható: ,

— föld alatti tartályok, tartályparkok védelmére,

— rövidebb csővezetékekhez (pl. vízmű-csőkertek),

— műtárgy-keresztezések acél védőcsöveihez,

— városi csővezeték-hálozatokhoz.

A külső áramforrású védelem alkalmazásakor a védendő szerkezetet egy vagy több ponton egyenáramot szolgáltató feszültségforrás negatív kapcsához (katód), a pozitív kapcsot (anód) pedig egy védőanódnak nevezett földeléshez kötjük (X-3. ábra).

X-3. ábra. Külső áramforrású védelem

1 katódállomás; 2 védŐanód; 3 védőáram; 4 mérőelektróda; 5 védett cső; 6 hálózati kábel; 7 katódkábel; 8 mérőcsatlakozás; 9 drenázs; 10 anódkábel

Áramforrásként általában akkumulátortöltőket vagy speciális egyenirányítókat, ún. katódállomásokat alkalmaznak. Védőanódként igen gazdaságosan felhasználhatók a különböző selejtes csövek, vasúti sínek — ezek az ún. acélanódok —, továbbá a grafit- és a szilíciumtartalmú acélöntvények. Az anódokat kokszpor ágyazóanyagba kell elhelyezni.

A galvánanódos és külső áramforrású védelem közötti választást gazdaságossági vizsgálattal döntik el. Általában ott, ahol 2...3A-nál nagyobb áramsűrűség szükséges, a külső áramforrású védelem már gazdaságosabb.