Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)
IX. Kristóf János: Vízépítési műtárgyak gépészeti és villamos berendezései - I) Mérés-, irányítás- és híradástechnikai berendezések
Mérés-, irányítás- és híradástechnikai berendezések 425 IX-23. táblázat A védővezető keresztmetszete, ha anyaga eltér a fázisvezetőétől Vörösréz, Alumínium, Laposacél, Szögacél, mm2 mm3 mm Xmm mm Xmm Xmm 2,5 4 3X20 4 6 3X20 6 10 4X20 10 16 3X30 16 25 Í5X50 \4X60 25 35 5X70 35 50 6X70 50 70 5X100 50X50X6 70 95 60x60x8 95 120 60x60x10 Alapelv, hogy ha egy készüléket, gépet eltávolítanak, akkor ezzel nem szakadhat meg a többi megmaradó készülék védővezetője; ezért tilos a védővezeték bekötésénél a készülékek sorbakötése, mindig T-leágazást kell készíteni. A készülékek mechanikai felerősítőcsavarjait nem villamos szakemberek is megbonthatják, akik nem gondolnak érintésvédelmi szempontokra, ezért ezeket a csavarokat nem szabad védővezető csatlakoztatására használni. Ha azonban a felerősítő vasszerkezetet magát használták fel védővezetőül (fez megengedett), akkor nincs szükség a felerősítőcsavarok villamos „áthidalására”, mert ha a gép és a felerősítő vasszerkezet között megszűnik az összeköttetés, akkor nyilván nincs már szükség érintésvédelemre sem. A csővezetékek közül csak a vízvezetéki fémcső használható védővezetőül. A vízépítésben alkalmazott villanyszerelési munkák az építőipar többi ágazatához hasonlóan készülnek. Részletesebb tájékoztatást az Épület- gépész művezetők zsebkönyve VII. fejezete ad. I) Mérés-, irányítás- és híradástechnikai berendezések A korszerű irányítástechnikai berendezéseknek és készülékeknek széles körben alkalmazhatóknak kell lenniük. Általános törekvés, hogy az egyes feladatokat ellátó készülékek csereszabatos elemekből álljanak. Ezek az elemek több készülék azonos egységei lehetnek. Ugyanilyen
