Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)
III. Dr. Bognár Győző: Földműépítés, kotrás és karbantartás a vízépítésben - B) Nyílt csatornák építése
136 Földmüépités, kotrás és karbantartás a vízépítésben egyes elemek hossza nem lesz több egy—másfél m-nél és a tömege is akkora lesz, hogy ha kotró egy elem hosszának megfelelően előre haladt, megfogja a mögötte levő, már terheletlen elemet és maga elé emeli. így halad a nehéz terepen keresztül. Ha a földmeder méretei olyanok, hogy az egyik oldalán haladó kotró nem képes mind a két oldali rézsűt kiképezni, akkor — új csatorna építése esetén — a kotró a földmeder tengelyébe áll és úgy végzi a kotrást, valamint a mindkét oldali rézsűképzést. Előfordul, hogy a földmeder egyik vagy mindkét oldalára rakodva a kotró nem éri el a depónia tervezett helyét. Ilyenkor a tológép az anyagot a végleges helyére tolja és rendezi a depóniát, egyben elrendezi a két parton a későbbi karbantartást végző gép járóútját is. Ha a földmeder méretei olyan nagyok, hogy a tengelyben állva sem lehet a kétoldali rézsűt kiképezni, kétoldali kotrást kell szervezni. Ez esetben már mind a két oldalon járóutat kell készíteni és mind a két oldalon lesz depónia is. A kotrást egy géppel is lehét végezni. Ilyen megoldásnál a gép az egyik oldalon végighalad egy szakaszon, pl. két híd között, majd a másik oldalra átállva folytatja a kotrást, ezúttal a másik oldali rézsű kiképzésével. Ekkor természetesen a depóniát is ezen az oldalon alakítja ki. Gyorsabb és hosszabb szakaszokat figyelembe véve gazdaságosabb is, ha két kotró dolgozik a földmeder két oldalán. Ilyenkor az egyik kotró kissé lemaradva haladjon, és ez képezze ki a meder fenekét és a felé eső rézsűt. Még nagyobb földmeder építésekor szerepet kaphatnak a ládás földgyaluk is, ha a méretek olyanok, hogy gazdaságos a munkájuk. A gép ebben a technológiai módban a földmeder tengelyével párhuzamosan haladva nyesi a földet, majd „felkap” a rézsűn és a töltésbe vagy depó- niába üríti a terhét. Ezután visszafordul és ugyancsak a tengellyel párhuzamosan, de ellentétes irányban haladva tölti meg a ládáját, az előzőhöz hasonlóan ürít, majd a ciklus kezdődik elölről. Ez a nyolcas vonalú szelvényalakítás. Hasonló mozgással lehet a körpályás szállítási útvonalat kijelölni. A nyolcas vonalhoz némileg hasonló, de hosszabb szakaszt igénylő nyesőjárat a hullámvonalas forgalom. A háromféle útvonalozásra látható példa a III-32. ábrán. A rajzon vegyes szelvényű, magasvezetésű földmeder építése látható. A terepszinten a bevágás és a töltések között padkát képeznek ki. A különféle vonalak a földnyeső gépek jelmagyarázat szerinti ütemben levő útjait jelzik. A földmeder mérete lehet olyan nagy, hogy a nyesőgépek dolgozhatnak a tengelyére merőleges irányban is. A munkát ilyenkor célszerűen
