Markó Iván (szerk.): Vízépítő művezetők zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989)
III. Dr. Bognár Győző: Földműépítés, kotrás és karbantartás a vízépítésben - A) Töltések és földgátak építése
Töltések és földgátak építése 115 beépítés helyén a mozgás vonalát a gépirányítók az egyes gépek részére esetenként kijelölik. Nyesésnél azért, hogy ne egy nyomon járjanak, ürítésnél pedig, hogy lehetőleg egyenletesen tömörítsék a járművek, ill. a nyesőgépek az elterített anyagot. Az oda- és visszautat a felsorolt szempontoknak megfelelően kell nyomozni és kitűzni. A gumikerekes földnyesők nehéz terepviszonyok között is jól tudnak közlekedni. Az üzemanyag-fogyasztás csökkentése érdekében a pályát durván el kell egyengetni. Az egyengetést tológéppel vagy motoros földgyaluval végzik. A forgalom alatt az utat fenn kell tartani. Tartós szárazság idején locsolással kell megakadályozni a porképződést. A földgyalu lehet önjáró (III-22. ábra) vagy vontatott. A földgyalu vágóéle a két tengelye között van. Függőleges és vízszintes tengely körül állítható, elfordítható. így a gép terepegyengetésre, kisebb oldalirányú földmozgásra és profilozásra használható. Kialakítható vele a III-3. ábrán látható útprofil és a két oldalán levő háromszög szelvényű árok is. A földgyaluk néhány műszaki adatát közli a III-4. táblázat. A gépkocsi érzékenyebb az út minőségére, mint a nyesőgép. Ezért a járóutat igényesebben kell kialakítani. Ezt az is indokolja, hogy a gépkocsik nagyobb szállítási távolsága miatt a járóutat ritkábban kell áthelyezni, mint a nyesőkkel való földmunkánál, tehát a pályát tartósabb igénybevétel terheli, mint a másikat. A közlekedési utak kijelölése és berendezése után meg kell határozni az időegység alatt szállítható föld mennyiségét. A földnyeső teljesítményét a ládaűrtartalom és az óránkénti forduló szorzatából lehet megkapni. Ha V m3 a láda űrtartalma, és T óra a fordulóidő, vagyis óránIII-22. ábra. önjáró motoros földgyalu
