Marczell Ferenc (szerk.): Az Országos Vízügyi Levéltár (Források a vízügy múltjából 1. Budapest, 1978)

azok eredménytelenek maradtak. A vizszabályozásra irányuló központi törekvések megvalósulását, a kiküldött királyi biztosok munkáját leginkább a malmok vízhasználatát biztositó szokásjog akadályozta. A hatékony és egységes irányitás céltudatos szervezési és jogi keretek megteremtését sürgette. Az első nagyjelentőségű döntések az 1750-es évektől kezdve már kritikussá vált mérnökhiány megszüntetése ügyében születtek. Mária Terézia 1763-ban elrendelte az első magyarországi gazdasági-műszaki főiskola, a szempci Collegium Oeconomicum megszervezését. = bből az intézményből fejlődött ki a hazai polgári mérnökképzés nemzetközi viszonylatban is úttörő jelentőségű intézménye, a Mérnöki Intézet,az Institutium Geometricum, teljes nevén Institutium Geometricum-Hydrotechnicum (1782-1850 ). A vizügyi munkálatok szervezésében és irányításában az 1770-es években következett be változás, legfőképp a viziutak fokozott mértékű használatának sürgető igénye hatására. Az ezzel összefüggő feladatok - különösen a folyószabályozás - fontosságára való tekintettel megerősítették a Kamara műszaki személyzetét. A munkálatok különleges gazdaságpolitikai jelentőségét mutatja, hogy az első vizügyi szervezetet közvetlenül a császári udvar fennhatósága alatt hozták létre. 1772-ben két hajózási igazgatóságot szerveztek - pontosabban hajózási osztályt (Navigationis Divisions Direction), melyek a Száva-Kulpa folyók, illetve a Duna Zimony-Engelhartszell közötti szakaszának folyószabályozási munkáit irányították. A "dunai osztály"-t 1777-ben Hajózási Igazgatósággá szervezték át, 1779-től a Magyar Kamara és a Helytartótanács irányítása alá került. A központi műszaki igazgatás megteremtése II.József nevéhez fűződik, aki a Kamara és a Helytartótanács összevonásával