Marczell Ferenc (szerk.): Az Országos Vízügyi Levéltár (Források a vízügy múltjából 1. Budapest, 1978)

A MAGYAR VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÁS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A vízgazdálkodás kialakulásának előzményei A Duna-medence vizeinek alapvető gazdasági jelentősége miatt természetes, hogy hazánk területén már a rómaiak korában magas szinvonalú vizépitési tevékenység folyt.Műszaki létesítményeik közül külön emlitésre méltók a III. században épült Sió-csatorna és a XIX. századig fennmaradt néhány dunántúli völgyzáró gát, valamint a római települések vizellátó és vizelvezető müveinek maradványai. Vannak korábbi adatok is,amelyek a Drávát a Snuvával összekötő hajózható csatorna építéséről és más jelentős műszaki alkotásokról tudósitanak. A római birodalom bukása és a magyar honfoglalás között eltelt évszázadokban sem pusztult el teljesen Róma gazdasági és műszaki öröksége. A Kárpát-medencét tartósan lakó népek mint az avarok és a frankok - műszaki ismereteinek és tevékenységének kétségtelen bizonyítékait is ismeri a régészet és a történettudomány. Ooggal feltételezhető, hogy honfoglaló őseink magukkal hozott termelési-technikai tapasztalatai mellett a "beolvadt" avarság gazdasági kultúrájának is szerepe volt az Árpád-kor gazdasági életének gyors felvirágzásában, ezen belül a vízhasználatok, vizépités különböző ágainak kibontakozásában. Tekintettel arra, hogy a "vízgazdálkodás" fogalma a történeti fejlődés magasabb szintjén kialakult fogalom, ezért az elmúlt időkről szólva nem a mai értelemben vett tevékenységről, hanem a vízgazdálkodás kialakulásának történeti e-