Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)

Lexikon

DÉGEN IMRE (Miskolc, 1910. XI.

8.-Gyöngyös, 1977. VI. 16.) oki. mérnök, c. egyetemi tanár (1967). 1945-ig magánmérnök, 1945^6-ban a földosztás egyik műszaki vezetője. 1946-55: a szövetkezeti mozgalomban h. vezérigazgató, majd a SZÖVOSZ elnöke. 1955-75: mint vízügyi főigazgató, illetve mint államtitkár, a vízügyek legfelsőbb irányítója. A vízügyi szolgálatot 20 év alatt új típusú, egységes, ütőképes szervezetté alakította, az egykori fogalmak szerinti népgazdasági „ágazattá”, majd „ággá” emelte. Nevéhez fűződik a hatékony árvízvédelem, belvízvédelem, a vízépítőipar, a korszerű vízgazdálkodás megteremtése, az új társulati mozgalom megindítása, a vízügyi szakemberek képzésének magasabb szintre emelése, és nem utolsósorban nevéhez kötődik az új vízügyi törvény megalkotása. Kormánybiztosként mintaszerűen irányította az 1965-ös dunai és az 1970-es tiszai, addig nem látott méretű árvízvédekezést. Magas szintre emelte a nemzetközi vízügyi kapcsolatokat, tevékenyen részt vett a mérnökképzésben. Jelentős szakirodalmi munkásságát több mint 100 publikáció és a kétkötetes „Víz- gazdálkodás” c. könyve reprezentálja. Az MHT-ban számos előadást tartott, a Társaság munkáját támogatta. (Elsőként nyerte el a VP.d-t 1971-ben, MTESZ.d. 1972)

DÉRI JÓZSEF (Hódmezővásárhely, 1940. IX. 5.) oki. mérnök, egyetemi doktor (1990), 1965 óta nyugdíjba meneteléig a VITUKI tudományos kutatója. Francia- országban ösztöndíjas, hidrológus szakértő volt Marokkóban és Algériában. Közreműködött a vízkészletgazdálkodás megalapozásában, folyami jégjárást befolyásoló tényezők feltárásában, a dunai vízlépcsők, tározók hordalékjárását módosító tényezők

összefüggéseinek kutatásában, valamint a nagyvízi jellemzők változásainak, összefüggéseinek vizsgálatában. Munkásságának eredményeit több mint 40 szakcikkben és három könyvben tette közzé. Az MHT Vízgazdálkodási Szakosztály vezetőségének aktív tagja. (Pro A. 1989)

DÉVAI ISTVÁN (Nagykálló, 1947. IX.

22.) oki. hidrobiológus, egyetemi doktor (1973), a biológia tud. kandidátusa (1980). 1971 óta a Hajdú-Bihar Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat laboratóriumának vezetője. Másfél évig a Floridai Egyetem vendégkutatója volt (1990-91). Hidrológiai munkássága az ivóvíz vizsgálatán kívül kiterjed a felszíni vizekre és szennyvizekre is. Nyomtatásban eddig 55 tudományos közleménye jelent meg. Közülük több vezető nyugati folyóiratokban. Közleményeire rangos külföldi folyóiratokban is hivatkoznak. Igényes írásai közül kiemelkedett a Natura folyóiratokban megjelent - Wittner Ilonával közösen jegyzett - írása, melyért szakirodalmi nívódíjat nyertek. Az MHT Limnológiai Szakosztály által megrendezésre kerülő Hidrológus Napokon számos előadást tartott. (VS.n.d. 1990)

DÉVÉNY ISTVÁN (Budafok, 1890. VII. 25-Szeged, 1978. IX: 23.) oki. mérnök. A temesvári Kultúrmérnöki Hivatalnál kezdi állami szolgálatát, majd az első világháború után folyammérnök, 1928-29: társulati igazgató-főmérnök, 1929-34: az FM- ben működik, 1934-44: a nyíregyházi Folyammérnöki Hivatal vezetője, 1945 után, 1959. évi nyugdíjba meneteléig a szegedi VIZIG-en teljesít szolgálatot. Működése során főleg a Tisza különböző szakaszainak folyószabályozási munkáit irányította. Foglalkozott többek között Tokaj

73