Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)

Lexikon

jelent meg németül a magyar vízgazdálkodás eredményeiről, Társaságunk rendezvényeiről, magyar szakirodalmi közleményekről, kimagasló magyar szakemberekről. (Tt. 1984)

ANDRIKOVICS SÁNDOR (Budapest, 1947. V. 17.) oki. biológia-kémia szakos középiskolai tanár, egyetemi doktor (1972), a biológiai tud. kandidátusa (1981). 1970 óta az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékén tudományos munkatárs ill. főmunkatárs. 1992-től az Eszterházi Károly Főiskola (Eger) Állattani Tanszékén tanszékvezető főiskolai tanár. 2000-től a Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, 2000-től habitált egyetemi tanár. Az oktatáson kívül fő kutatási területe a hidrozoológia és különösen a vízirovarok hirdoökológiája. Mintegy 60 tudományos közleménye jelent meg és félszáz tudományos, népszerűsítő előadást tartott. Több szakbizottság tagja. Az MHT Limnológiai Szakosztály titkára több cikluson keresztül. (Pro A. 1982)

ANTAL EMÁNUEL (Jászárokszállás, 1931. X. 31.) oki. meteorológus (1955), egyetemi doktor (1960), a műsz. tud. kandidátusa (1968), c. egyetemi docens (1980), c. egyetemi tanár (1985 ). Munkássága az Országos Meteorológia Intézethez (ill. Szolgálathoz) kötődik. Először munkatárs, főmunkatárs, majd az Agrometeorológiai Oszt. ill. Főosztály vezetője. Később az OMSz Légkörfizikai Intézetének tud. igazgatóhelyettese (1978-81), az OMSz elnökhelyettese (1981-92), 1990-91-ben megbízott elnöke. Szakmai tevékenysége az agro-, és hidrometerológia területén döntően a növényállományok evapotran- spirációjának (vízigény, öntözővízigény,

természetes vízellátottság, öntözési előrejelzés) vizsgálatára irányult. Számos MTA és tud. társaság szakmai bizottságának tagja. Hazai és külföldi publikációinak száma 110. A Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály munkájának aktív résztvevője. (VS.n.d. 1998)

ANTALNÉ ANGSTER MÁRIA (Pécs, 1951. X. 9.) oki. mérnök, 1975-1988-ban a székesfehérvári VÍZIG, 1988-tól a MTESZ Fejér Megyei Szervezetének munkatársa, később népművelő. Főbb munkaterületei: vízrajz, vízgazdálkodás-fejlesztés, Balaton és Velencei-tó fejlesztési kérdései, mérnöki vállalkozások menedzselése, szakmai konferenciák rendezése. Több mint 20 szakdolgozatot készített, aktív műszaki szakfordító. (Pro A. 1989)

AUJESZKY GÉZA (Budapest, 1937. V. 10.) oki. mérnök. 1960-66 között a VÍZTERV tervezője, illetve a VITUKI kutatója. 1966-tól a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat irányító tervezője, majd osztályvezető-helyettese, 1987-től osztály- vezetője. 1991-92-ben az OVF osztályvezetője, 1992-96 között a Környezetgazdálkodási Intézet irodavezetője, 1996-97-ben - nyugdíjba vonulásáig - a GEOHIDROTERV Kft. ügyvezetője. Fő munkaterülete a mérnökgeológián belül a vízszerzés, vízkutatás, vízkészletek feltárása, építési hidrológia, talaj-, talajvízszennyeződések kimutatása, illetve felszámolása. Részt vett a vízépítő mérnökök és szakmérnökök képzésében mint előadó, gyakorlatvezető. Szakterületének témáiból 97 szakcikke (részben társszerzőkkel) jelent meg, tudományos rendezvények szervezője és előadója, 1961-68 között a Magyar Hidrológiai Társaság jegyzője,

51