Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)
Lexikon
szakosodott vízépítő mérnökké. 1946 és 1957 között a Belgrádi Egyetem Építőmérnöki Karán oktat. Az Amerikai Egyesült Államokba költözik, és 1960-tól a Coloradói Egyetem Építőmérnöki Karának professzora. Jelentős oktatási tevékenységet folytat az egyetemen kívül is. Alapvető tanulmányokat végez a hidrológiai statisztika területén. Kilenc könyv szerzője, hétnek szerkesztője, emellett a hidrológiai statisztika, hidrológia és vízkészlet-gazdálkodás területén 180 cikket ír. Közreműködik a Colorádói Egyetem, valamint az Amerikai Tudományos Akadémia magyar kapcsolatainak kiszélesítésében. Több előadást tartott társaságunk keretében, és a Vízügyi Közleményekben cikkei jelentek meg. (Tt. 1987) ZÁDOR ALFRÉD (Diósgyőr, 1910. V. 13.-Sopron, 1989. III. 3.) oki. erdőmérnök. 1935-től 1948-ig különböző helyeken erdőmérnök, hivatalvezető. 1948-53 között jogellenesen börtönben (1964-ben teljes mértékben rehabilitálják), 1954-től a győri VÍZIG mérnöke, csoportvezetője. 1965-től 1973-ig, nyugdíjba meneteléig a Soproni Vízgazdálkodási Társulat igazgató főmérnöke. Szakirodalmi tevékenysége - több mint 10 publikáció - főleg a Fertő-táj kérdéseihez kapcsolódik. Több szakmai bizottság tagja. A Soproni Területi Szervezet vezetésének aktív támogatója. (Tt. 1981.) ZÁKONYI FERENC jogi doktor. Munkásságának első felét a közigazgatásban töltötte, utoljára mint Siófok főjegyzője. Ezután a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal kirendeltségvezetője Balaton- füreden, majd a hivatal vezetője nyugdíjba meneteléig. A Balaton ügyének lelkes képviselője, megőrzésének, eredeti szépsége visszaállításának állandó szószólója. A Balatonnal kapcsolatos számos tudományos és ismeretterjesztő kiadvány szerkesztője, szerzője. A Rádióban rendszeresen előadásokat tartott a Balaton és környéke nevezetességeiről, kiemelten a tó vizéről. írásaival, előadásaival hazánk értékeinek megbecsülésére nevelt. (Tt. 1985) ZÁKONYI JÁNOS (Budapest, 1946. XI. 28.) oki. közgazda. Vízügyi munkásságát a Vízgazdálkodási Intézetben kezdte, majd az OVH-ban folytatta, és átszervezések következtében, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban dolgozott főosztályvezetőként, miniszteri főtanácsosként. Később külföldön vállalt munkát. Munkássága szorosan kapcsolódott a vízügyi szolgálat nemzetközi tevékenységéhez. sokat tett a környező országokkal kialakított jó vízügyi együttműködés fejlesztéséért, valamint a vízügyi export fejlesztéséért. (Pro A. 1990) ZIEGLER KÁROLY (Kolozsvár, 1898.1. 25.-Budapest, 1985. I. 22.) oki. mérnök. 1924-40: a Szekszárd-Bátai Ármentesítő Társulat szakaszmérnöke, 41 —48 között a Hosszúfoki Ármentesítő Társulat igazgatófőmérnöke, 1949-51: Szolnokon, Gyulán, majd újra Szolnokon hivatalfőnök. 1952- ben a KPM osztályvezetője 1953-tól az OVH osztályvezetője, főosztályvezetője, 1958-tól nyugdíjba meneteléig, 1960-ig főigazgató-helyettes. Főbb munkaterületei: árvízvédelem, árvédekezés, belvízrendezés, szivattyútelepek, öntözés, nemzetközi vízügyi kapcsolatok szervezése, a kétoldalú vízügyi bizottságokban való aktív irányító tevékenység. Jelentős szerepe volt az 1954- es és 1956-os, valamint az 1965-ös árvíz- védekezés irányításában. Foglalkozott az 179