Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)

Lexikon

szakosodott vízépítő mérnökké. 1946 és 1957 között a Belgrádi Egyetem Építőmér­nöki Karán oktat. Az Amerikai Egyesült Államokba költözik, és 1960-tól a Colo­radói Egyetem Építőmérnöki Karának pro­fesszora. Jelentős oktatási tevékenységet folytat az egyetemen kívül is. Alapvető tanulmányokat végez a hidrológiai sta­tisztika területén. Kilenc könyv szerzője, hétnek szerkesztője, emellett a hidrológiai statisztika, hidrológia és vízkészlet-gazdál­kodás területén 180 cikket ír. Közre­működik a Colorádói Egyetem, valamint az Amerikai Tudományos Akadémia magyar kapcsolatainak kiszélesítésében. Több elő­adást tartott társaságunk keretében, és a Vízügyi Közleményekben cikkei jelentek meg. (Tt. 1987) ZÁDOR ALFRÉD (Diósgyőr, 1910. V. 13.-Sopron, 1989. III. 3.) oki. erdőmérnök. 1935-től 1948-ig különböző helyeken erdőmérnök, hivatalvezető. 1948-53 között jogellenesen börtönben (1964-ben teljes mértékben rehabilitálják), 1954-től a győri VÍZIG mérnöke, csoportvezetője. 1965-től 1973-ig, nyugdíjba meneteléig a Soproni Vízgazdálkodási Társulat igazgató főmér­nöke. Szakirodalmi tevékenysége - több mint 10 publikáció - főleg a Fertő-táj kér­déseihez kapcsolódik. Több szakmai bizott­ság tagja. A Soproni Területi Szervezet vezetésének aktív támogatója. (Tt. 1981.) ZÁKONYI FERENC jogi doktor. Mun­kásságának első felét a közigazgatásban töltötte, utoljára mint Siófok főjegyzője. Ezután a Veszprém Megyei Idegenforgal­mi Hivatal kirendeltségvezetője Balaton- füreden, majd a hivatal vezetője nyugdíjba meneteléig. A Balaton ügyének lelkes kép­viselője, megőrzésének, eredeti szépsége visszaállításának állandó szószólója. A Ba­latonnal kapcsolatos számos tudományos és ismeretterjesztő kiadvány szerkesztője, szerzője. A Rádióban rendszeresen előadá­sokat tartott a Balaton és környéke ne­vezetességeiről, kiemelten a tó vizéről. írá­saival, előadásaival hazánk értékeinek megbecsülésére nevelt. (Tt. 1985) ZÁKONYI JÁNOS (Budapest, 1946. XI. 28.) oki. közgazda. Vízügyi munkásságát a Vízgazdálkodási Intézetben kezdte, majd az OVH-ban folytatta, és átszervezések következtében, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban dolgo­zott főosztályvezetőként, miniszteri főta­nácsosként. Később külföldön vállalt mun­kát. Munkássága szorosan kapcsolódott a vízügyi szolgálat nemzetközi tevékeny­ségéhez. sokat tett a környező országokkal kialakított jó vízügyi együttműködés fej­lesztéséért, valamint a vízügyi export fejlesztéséért. (Pro A. 1990) ZIEGLER KÁROLY (Kolozsvár, 1898.1. 25.-Budapest, 1985. I. 22.) oki. mérnök. 1924-40: a Szekszárd-Bátai Ármentesítő Társulat szakaszmérnöke, 41 —48 között a Hosszúfoki Ármentesítő Társulat igazgató­főmérnöke, 1949-51: Szolnokon, Gyulán, majd újra Szolnokon hivatalfőnök. 1952- ben a KPM osztályvezetője 1953-tól az OVH osztályvezetője, főosztályvezetője, 1958-tól nyugdíjba meneteléig, 1960-ig főigazgató-helyettes. Főbb munkaterületei: árvízvédelem, árvédekezés, belvízrende­zés, szivattyútelepek, öntözés, nemzetközi vízügyi kapcsolatok szervezése, a kétoldalú vízügyi bizottságokban való aktív irányító tevékenység. Jelentős szerepe volt az 1954- es és 1956-os, valamint az 1965-ös árvíz- védekezés irányításában. Foglalkozott az 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom