Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)

Lexikon

vízgazdálkodás és a vízminőség szabályo­zás matematikai modellezéséhez (Balaton- kutatások) és a matematikai elemzések (Duna vízjárása) témaköréhez kacsolódik. Időszakosan résztvett a felsőoktatás mun­kájában (BME, ELTE, Bajai Műszaki Főiskola). Számos kutatási és zárójelentés összeállítója, mintegy 25 publikáció szer­zője. Az MHT Hidraulikai és Műszaki Hid­rológiai Szakosztályának tagja, 1993-97 között titkára. (VS.n.d. 1996) SZÉPFALUSI JÓZSEF (Szeged, 1927. II. 12.) oki. középiskolai tanár, oki. mezőgaz­dasági mérnök (1976), szakmérnök, egye­temi doktor (1973). 1957-ig műhelyoktató, majd tanár, 1957-től a Szegedi VÍZIG munkatársa, technikusa, csoport-, osztály- vezetője 1988-ig, nyugdíjba meneteléig. Nyugdíjasként tolmács, műfordító, bel- és külföldi idegenvezető. Tanárként kémiát és fizikát tanít. A vízügy területén a VÍZIG mezőgazdasági vízhasznosításhoz, majd a környezetvédelemhez kapcsolódó labo­ratóriumát vezette, majd osztályvezetőként az Alsó-Tiszavidék víz-, később környe­zetvédelmét szervezte, irányította állami és társadalmi szervezetekben. Részt vesz a környezetvédelmi propagandában, vízvé­delmi kárelhárításban. A jugoszláv és román határvízi albizottság összekötője volt. írásai a víz- és környezetvédelem té­májában jelentek meg. Számos szakmai bizottság tagja. Hosszú ideig a MTESZ Csongrád megyei Elnökség tagja, két MTA bizottságban végzett munkát 1988-ig. (MTESZ.d. 1981) SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN (Budapest, 1926. II. 9.) oki. mérnök, a műszaki tud. kandidá­tusa (1958), doktora (1982), c. egyetemi ta­nár (1986). 1949-52: a Vízépítési Tanszék demonstrátora, tanársegédje, 1952-55: aspi­ráns, 1955-től nyugdíjba meneteléig, 1986- ig a VITUKI-ban kutató, műszaki titkár, osztályvezető, tanácsadó. Fő munka- és kutatási területei: mezőgazdasági vízgazdál­kodás, hidrológia, hidraulika, statisztikus törvényszerűségek a csapadék évi járásban, a vízrajzi munka felügyelete, vízhozam- hullámképek számítása valószínűségel­mélet alapon stb. Szakirodalmi munkás­ságát több mint 150 publikáció dokumen­tálja, amiből könyv, önálló kiadvány 11. Mint meghívott, részt vesz a Műegyetem oktató munkájában. Több hazai szakmai bizottság tagja, elnöke. Mint egyetemi hall­gató kapcsolódott be Társaságunk munká­jába, s azóta is a társasági munka egyik motorja. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály titkára 1958-71 között, 1980-90 között a Mező- gazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály elnöke. A Társasági Díjak Bírálóbizottsá­gának és a Kitüntetések Bizottságának több cikluson keresztül napjainkig elnöke. (VP.e. 1958, PJ. e. 1964, BÖ.é 1977, VP.d. 1982, Tt. 1995) SZILÁGYI GYULA (Marosújvár, 1888. XII. 15.-Budapest, 1970. II. 10.) oki. mérnök, a műszaki tud. kandidátusa (1952). 1913-ban lép állami szolgálatba a Balatoni Kikötők Felügyelőségén, 1926-38: a Vízépítéstani Tanszék adjunktusa. 1938—42- ben az FM-ben szolgál, 1943-46 között az ÖH elnökhelyettese, 1946—52-ig a Vízépí­téstani Tanszéken egyetemi tanár, majd 1952-57: a VITUKJ osztályvezetője. 1957- től nyugdíjba meneteléig, 1959-ig ismét egyetemi tanár. Fő munkaterületei: hidroló­giai statisztika, öntözés, talajtan, csator­názás, víztisztítás, szennyvízöntözés, fo­lyamszabályozás, cső- és csáposkutak, 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom