Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)

Lexikon

tődött, mely egységeket vezette. Részt vett az 1964. évi vízügyi törvény előkészítésé­ben, a vízi és a vízközmű társulatok szerve­zésében, a vízminőségi felügyeleti szervezet és a vízi környezetvédelem kialakításában, továbbá a területi vízkárelhárítás és az árvíz- védelem munkájában, a palackos csecsemő vízellátás, a váci vízszennyezés elhárításá­ban és vízpótlásának megszervezésében. 1974-ben a dunaújvárosi pakura-szennyezés elhárítási munkáit irányította. A VÍZIG történeti feltáró munkájának irányítója volt. Nyugdíjasként a VIZIG-nél és a DMRV Rt- nél 1988-93 között igazgatói tanácsadó. 1993-tól a KHVM szakfőtanácsosa és a re­gionális vízmű Rt-k állami tulajdonosi feladatok ellátásának résztvevője. A Magyar Hidrológiai Társaság Pest megyei Területi Szervezete létrehozásában vállalt fontos sze­repet, melynek 1990-96 között titkára volt. (Pro A. 1991) RAUM LÁSZLÓ (Budapest, 1949. VIII. 15.) oki. mérnök. 1973-ban a Műegyetem Vízépítési Intézetében laboratóriumi mér­nök, 1973-76: a VIKÖZ munkatársa. 1976-tól újra a BME dolgozója a Vízgaz­dálkodási és Vízépítési Laboratóriumában 1988-ig, később pedig a Vízellátás- Csatornázás Tanszéken. Kutatómunkája során hidraulikai és vízminőség-védelmi, a vízhasználatok környezetvédelmi hatá­sainak vizsgálatával, illetve víz- és szenny­víztisztítási technológiai vizsgálatok irá­nyításával foglalkozik. 15 szakcikket pub­likált, társszerzőkkel 2 egyetemi jegyzet írója. 1977—80-ig a Mezőgazdasági Víz­gazdálkodási Szakosztály titkára, 1990-től 1996-ig a Társaság főtitkára. (VP.e. 1974.) RÁCZ MIKLÓS (Szekszárd, 1928. X. 7.) oki. mérnök (1951), oki. szakmérnök (1970). 1951-53: a KPM munkatársa, 1954-től 1988-ig, nyugdíjba meneteléig a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat tervezője, szakosztály-, majd 1973-tól irodavezetője. Munkássága elsősorban a főváros vízel­látási, csatornázási, szennyvíztisztítási, ár- vízvédelmi létesítményeinek tervezéséhez kapcsolódik. Meghatározó szerepe volt a fővárosi lakótelepek közműrendszereinek kialakításában, foglalkozott továbbá a metróvonalak közműveinek tervezésével, valamint távlati és általános rendezési ter­vekkel. Nyugdíjasként jelentős szerepet kapott a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. Műszaki és Környezetvédelmi auditjának kidolgozásában. Társszerzője a Budapest Városépítésének története c. könyvnek a „Közművek fejlődése” c. fejezet megírásá­val. Cikkei általában a főváros közműveinek fejlesztési kérdéseivel foglalkoztak. Több OMFB és országos tervpályázati bírálóbi­zottság tagja. (VP.e. 1963) RÁKÓCZI LÁSZLÓ (Debrecen, 1929. I. 14.) oki. mérnök, egyetemi doktor (1966), a műszaki tud. kandidátusa (1981), ELTE c. egyetemi docens. 1952-58: az UVATERV tervezője, majd 1958-tól nyugdíjba mene­teléig, 1989-ig tudományos kutató, főmun­katárs, tanácsadó a VITUKI-ban. Előadói és szakírói tevékenységét nyugdíjasként is folytatja. Főbb munkaterületei: üzemi vízellátás és csatornázás tervezőként, kutatóként, folyami hidraulikai, hordalék­mozgási és folyószabályozási vizsgálatok, folyami és tavi hordalékmozgás nyomjel­zése. Hazai és külföldi folyóiratokban, kongresszusi kiadványokban mintegy 100 publikációja jelent meg. Amerikában, Ázsiában és Európában több mint 50 országban, számos egyetemen, a VITUKI/ UNESCO Nemzetközi Hidrológiai To­141

Next

/
Oldalképek
Tartalom