Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
II. A Kisalföld és az Alpokalja vízrajza - a) A felszíni vizek
alföldre. Itt az Ös-Duna hordalékkúpján folyik a Mosoni-Dunába való betorkollásig, Mosonmagyaróvárig. A bécsújhelyi medencében a hirtelen lezúduló árvizek a rendkívül vízáteresztő rétegekbe beszivárogva szinte elvesznek, tározódnak. Osztrák adatokból állítottuk össze a XVIII. táblázati ot, mely ezt beszédesen bizonyítja. XVIII. táblázat Lajta árvizeinek ellapulása Vízfolyás Schwarza Lajta szelvény Gloggnitznél D. Broders- dorfnál D. Hauslaunnál V ízgyű j töterü let 475 km2 1605 km2 1975 km2 Legkisebb vízhozam 2,5 m3/s 2,0 m3/s 3,0 m3/s Középvízhozam 8,5 m3/s 12,5 m3/s 11,5 m3/s Közepes árvízhozam 90,0 m3/s 65,0 m3/s 55,0 m3/s 1879. és 1899. évi legnagyobb árvízhozam 320,0 m3/s 125,0 m3/s 110,0 m3/s A fenék esése a Pitten toroknál 4,7 %0 — — Fontos tudni, hogy az osztrák szakaszon Wiener Neustadt körül, igen sok vizet kivesznek a Lajtából. Részben a Kehrbach-csatornába, részben a Fiscnába, vagy a bécsi erőműcsatornába vezetik, ezenkívül sok öntözőművet is táplálnak. Ezt bizonyítják a vízhozammérési adatok is: a Schwarza közepes vízhozama 8—10 ms/s, a Lajtáé Hegyeshalomnál pedig csak 6—8 m3/s. Az itteni malmok engedélyokiratai azt bizonyítják, hogy régebben itt is 10—12 m3/s lehetett a közepes vízhozam. A Lajta 18,4 km hosszú magyar szakaszát 1929—30-ban rendezték. A magyar határ fölött kb. 5 km-rel Nickelsdorfnál vízosztó zsilipet építettek, amelynél a Lajtával párhuzamosan épített árapasztó, a 13,5 km hosszú Balparti-csatorna ágazik ki, amely z 1911-ben épült mgyaróvári duzzasztó fölött ömlik vissza a Lajtába. Árvízkor a Lajta, amely szintén töltészve van, részt vesz a vízlevezetésben. A tervezéskor 95 m3/s-re becsült legnagyobb árvízhozamból a Lajta 45 m3/s, a Balparti-csatorna pedig 50 m3/s-ot képes levezetni. 1940-ben azonban becslés szerint 120 m3/s is lefolyt töltéskoronáig telt mederben. A fenék esése 51 cm/km. A Lajtában a nagy árvíz aránylag ritka, viszont az osztrák szakaszon való említett nagymértékű tározódás miatt nálunk 4—6 napig is tartanak az árhullámok. A Lajta árvíztől fenyegetett területe a magyar szakaszon aránylag kevés: kereken 3300 ha. Végül megemlítjük, hogy a Lajta hordaléka a magyar szakaszon legfeljebb 5—15 mm szemnagyságú kavicsból áll, amely csak nagy vízkor mozog. 75
