Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
II. A Kisalföld és az Alpokalja vízrajza - a) A felszíni vizek
A vízszinek 1920 óta történt megváltozásáról a XVI. táblázat tájékoztat. (A kisebb számok a nagyvizekre, a nagyobbak a kis- és középvizekre vonatkoznak) XV/. táblázat A Rába vízszintjeinek megváltozása 1920 óta Helymegjelölés Süllyedés cm Emelkedés cm Ragyogó híd 30—70 Vág 20—50 Árpás 10—50 Rábacsécsény 20—50 A Rába vízjárása heves, a hegyi folyók jellegét viseli magán. Árhullámai a hegyeken lehulló eső nyomán néhány napon belül lefutnak, és rövid ideig is tartanak. Csak hóolvadáskor, március hónapban vannak tartósabb áradások és magasabb vizek. A legkisebbek az áradások júliusban, mert bár ebben a hónapban hull itt a legtöbb csapadék, a talaj elnyeli a vizet (25. ábra). A Rába különböző gyakoriságú árvízi hozamait a XVII. táblázat adja. A vízrendszer jellemző vízállásait és vízhozamait a XII. táblázat foglalja össze. A legkisebb és legnagyobb víz közötti vízjáték a nagy esésű szakaszon 480 cm, az eséstörés alatt 575 cm-ig megnő. XVII. táblázat A Rába árvizeinek előfordulási gyakorisága Hely 100 éves 50 éves 20 éves 10 éves árvízhozama m3/s Sárvár 920 795 630 515 Ragyogó híd 935 820 670 567 Marcaltő 950 820 660 540 Árpás 960 820 660 540 Rábacsécsény 960 805 620 500 70
