Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
II. A Kisalföld és az Alpokalja vízrajza - a) A felszíni vizek
A mederfeltöltődéssel együtt jár a vízszinek emelkedése, ezt elég pontosan meg tudjuk határozni (XIV. táblázat). Ugyanez okozza a rossz, elégtelen mélységű gázlók keletkezését. A zavartalan hajózáshoz legalább 20—22 dm vízmélység szükséges. Kis- vízkor gyakran 15—17 dm-es gázlómélységek akadályozzák a hajóforgalmat. XIV. táblázat A dunai vízszintek emelkedése Mérceállomás Fkm Időszak Kisvizek Középvizek Nagy vizek emelkedése, cm Doborgaz 1840 1900—1948 65 70 25 Dunaremete 1825,5 1901—1954 130 140 62 Bős 1820 1901—1948 142 142 — Szap 1810 1901—1954 94 105 30 Medve 1805 1925—1948 52 52 — Gönyü 1791 1900—1954 25 45 15 Az utóbbi években a lerakódásokat nagyarányú kotrásokkal igyekeznek ellensúlyozni. A rendkívül széles és erősen benőtt hullámtereken az árvizek jelentékeny iszapréteget raknak le, különösen a partok közelében, amelynek vastagsága 50 év alatt az 1 métert is meghaladja. 2. A MOSONI-DUNA A Mosoni-Duna vagy a helyi használatban (győri) Kis-Duna a hordalékkúpot alkotó Duna déli fattyúága. A Dunától az 1854,3 fkm-nél Oroszvár és Csuny között (Rusovce—Cunovo) közvetlenül a magyar határ fölött ágazik ki és 125 km út után Vének alatt az 1794 fkm-nél folyik vissza a Dunába. Magyarországi szakasza a rajkai szilip feletti 600 m-től Vénekig 121,5 km hosszú. Minthogy ősállapotában az árvizek is szabadon végigfolytak rajta, elég tekintélyes méretű medret alakított ki, mely ma túlságosan nagynak tűnik. A Mosoni-Duna, ellentétben a Dunával, viszonylag hordalékszegény volt, ezért középszakasz jellegű, hatalmas, jól kifejlett meanderekben kanyarog Győrig. Közben Magyaróvárnál jobbról felveszi a Lajtát, Győrnél pedig a Rábcát és Rábát. Innen a Dunáig hajózható. Az erős meande- rezésre jellemző, hogy a folyón mért hossz több mint kétszerese a légvonalban mért hosszának. 66
