Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
II. A Kisalföld és az Alpokalja vízrajza - a) A felszíni vizek
szór még júliusban is közepes vagy annál magasabb vízállások uralkodnak, ekkor olvad el ugyanis a hó a magasabb hegységekben. Szeptemberben apad a Duna és október hónapot általában alacsony vízállások jellemzik. Ezen az általános vízjáráson belül természetesen mindenkor, az év bármely hónapjában előfordulhatnak kisebb-nagyobb áradások, amelyek kiszámíthatatlanok és szeszélyesek, mint maga az időjárás. A vízhozamok is a fent vázolt képet mutatják (25. ábra). A kisvizek hozama kereken 1000 m3/s, a közepes, partokkal szinelő víz hozama 4000 m3/s. Az árvizek tetőző hozama részben a nagy hullámtéri területen való szétL terülés, kis részben az altalajban való tározódás miatt felülről lefelé erősen csökken. Az 1954. évi júliusi árvíz hozama Pozsonynál 10 230, Rajkánál 9200, Duna- remeténél 8900, Gönyünél 8100 és Komáromnál a Vág beömlése felett 8000 m3/s volt. A 100 éves előfordulási gyakoriságú árvíz hozama Pozsonynál 10 730 m3/s, az 50 évesé 9730 m3/s és a 10 évesé 7490 m3/s. A jellemző vízhozamok összeállítását a XIII. táblázat tartalmazza. Az árvíz különböző szétterülésének és esésének megfelelően a nagy- és kisvizek közötti vízjáték nagysága is erősen változó. Minthogy az erős mederemelkedés miatt a LNV és LKV homogenitása kérdéses, a 100 éves gyakoriságú árvíz és a szabályozási kisvíz szintje közötti különbséget tüntettük fel a XIII. táblázaton. e) A Duna jégviszonyai. A zátonyos gázlós Felső-Dunán a jég köny- nyen megáll, éspedig többnyire torlódottan. Ennek következtében a jég megindulásakor veszedelmes torlódások keletkezhetnek (1947-ben és 1956-ban a töltéskoronáig duzzadt fel a víz). A jeges időszak hossza átlag 28 nap, maximálisan 88 nap, ebből az állójeges napok száma átlag 28 nap, maximálisan 71 nap. f) A Duna hordalékviszonyai. A Felső-Dunának egyik fő jellegzetessége rendkívüli hordalékossága. Az ausztriai szakaszról jelentékeny mennyiségű — évi átlagban 400—500 000 m3 — durva kavicshordalék érkezik Rajkánál a határszakaszra. Ez a víz szétterülésé és az esés meg- csökkenése következtében fokozatosan lerakódik, visszamarad és elkopik és Csallóközaranyostól kezdve már csak homokszemnagyságú hordalék A Duna Pozsony Hidrológiai ér Sárvár — Körmend — 25. ábra. A Duna és a Rába havi átlagos vízhozamai 63
